A fodrászüzlet, a fodrászműhely mindig több volt, mint egyszerűen egy „szépítkező hely”. A „fodrászunkkal” rendszerint bizalmi viszonyt ápolunk. Hűségesek vagyunk hozzá, megosztjuk vele a napi gondjainkat, majdhogynem családtagnak tekintjük őt. A soproni Szépségszalonból a szakmájától a közelmúltban végleg visszavonuló Láng Lajos fodrászmester igen sok soproninak volt a „családtagja”.  

– Közvetve gyerekkori barátomnak, Pichler Pistinek köszönhetem pályaválasztásomat, ugyanis az ő édesapja, Pichler Rudi bácsi maga is kiváló fodrászmester volt – emlékezett vissza a kezdetekre a néhány hónappal ezelőtt a 77. születésnapját ünneplő Láng Lajos. Az ismert soproni fodrászmester mindig hivatásnak tekintette a szakmáját, és ezt próbálta átplántálni a tanítványaiba, köztük két fiába, Péterbe és Zoltánba is, akik ma már a szakma kiválóságai.

– Szinte napra pontosan hatvan évvel ezelőtt kaptam kézhez a szakmunkás bizonyítványomat – folytatta Láng Lajos. – A Lehár Ferenc és a Híd utca sarkán annak idején volt egy fodrászüzlet, Stöckert Rezső és Szini Gyula voltak ott a mestereim, illetve a Torna utca sarkán lévő üzletben Pillér János bácsi, akiktől nemcsak a szakmát, hanem emberséget is lehetett tanulni, mind a mai napig hálás vagyok nekik érte.

Láng Lajos törzsvendégei között ott volt Fred Sinowatz, egykori osztrák kancellár, Orbay László, sokszoros válogatott kosárlabdázó, Hirschler Rezső, Sopron volt polgármestere, és a sor még folytatható lenne, hisz a Szépségszalon 1982-es megnyitását követően 22 évig annak nemcsak meghatározó személyisége, hanem egyúttal vezetője is volt, majd nyugdíjasként még további 17 évet dolgozott ott.

– Az évtizedek során nagy változások történtek a mi szakmánkban is, például a borzszőr borotvapamacs ma már muzeális tárgy, mint ahogy a dauercsavaró és a hajsütővas is. A pályám kezdetén egy alap hajvágás három forint hatvan fillérbe került, ami borravalóval együtt négy forintra jött ki, ma ugyanez kettőezer vagy inkább még több. Úgy is mondhatom, hogy a négy és a kettőezer forint között van az én életem, sok-sok emlékkel, sikeres fodrászversenyekkel, tanítványokkal és természetesen a törzsvendégeimmel, akik már most hiányoznak…