A Soproni borvidéken szemlecsoportokat hoztak létre a fitoplazmával fertőzött tőkék felmérésére. – A fertőzés mértékéről még nem kaptunk teljes képet, a laboratóriumi vizsgálatok még tartanak – kezdte a Soproni Téma érdeklődésére Szemerits Attila, a Győr–Moson–Sopron Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője. – A fertőzés felismerését nehezíti, hogy az aranyszínű sárgaság tünetei megegyeznek a borvidéken szintén jelen levő Stolbur fitoplazma tüneteivel. Utóbbi nem okoz olyan súlyos és gyors lefolyású megbetegedést, mint az aranyszínű sárgaság fitoplazma. A fertőzések azonban csak laboratóriumi vizsgálattal különíthetőek el egymástól.

A Soproni borvidéken a fertőzött és pufferterületek (a beteg tőkéktől számított összesen körülbelül 4 kilométeres sáv) együttes nagysága eléri a 328 hektárt, 4627 tőkét már kivágtak. A hatóságok a 2024/25-ös évben több mint 12,9 hektárnyi fertőzött területet mértek fel, eddig 4,6 hektár elhanyagolt szőlőterületet számoltak fel. Abban az esetben, ha egy területen a fertőzés mértéke eléri a 30 százalékot, akkor ki kell vágni az összes tőkét.

A Soproni borvidék legfertőzöttebb területei a Virágvölgy, Jánostelep és Sopron–Balf térsége. Országos viszonylatban Zala és Veszprém vármegyében, különösen a Balaton-felvidéki területeken a legsúlyosabb a helyzet. Általánosságban elmondható, hogy országosan a 22 borvidékből 21 fertőzött.

Lombhullást követően a fertőzött tőkék beazonosítása lehetetlen, mert a betegség tünetei nem láthatóak, így a legfontosabb feladat a korábban beazonosított és izolált tőkék gyökérzettel együtt történő eltávolítása. – A fertőzött tőkéket el kell égetni vagy felaprítani, ezt követően pedig a talajt legalább 10 centiméteres mélységében be kell forgatni. Emellett fontos az elhanyagolt szőlőültetvények felszámolása is. A termelőknek ősszel és tavasszal van lehetőségük olajos lemosószerek használatával védekezni, illetve a vegetációs időszakban használhatják a kifejlett rovar ellen az engedélyezett permetezőszereket. Fontos, hogy a metszést követően a levágott venyigék megsemmisítésről gondoskodjanak a szőlőtulajdonosok – folytatta az osztályvezető.

A kormány elfogadta a fitoplazma terjedésének lassításához szükséges, veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokról szóló rendeletet. – A hatékony felderítés érdekében drónokat is bevetünk, emellett rovarölő szeres kezelésekre is kaphatnak támogatást a gazdák a Magyar Államkincstártól. A hatóság által igazolt, megsemmisített, fertőzött tőkék és ültetvények után a termelők kártalanítást igényelhetnek – zárta Szemerits Attila.

Az aranyszínű sárgaság egy fitoplazma, egy sejtfal nélküli baktérium, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A fertőzés a szőlő víz- és tápanyagszállítását megzavarva a levelek sárgulásához, vörösödéséhez és háromszögalakban történő sodródásához, a fürtök elhalásához és a terméshozam csökkenéséhez, a növény elpusztulásához vezet. A betegség gyors lefolyású.

A stolbur fitoplazma a szőlő sárgaságbetegségeinek egyik kórokozója, amely a szőlő feketevesszőjűségét (bois noir) okozza. A fertőzött növényre sárguló, vörösödő, háromszögalakba sodródó levelek, zsugorodó, barnuló bogyók és rossz íz jellemző. A betegség lassú lefolyású.

Tekintse meg kvízünket!