– Bár nem született soproni vagyok, ám identitásom nagyon fontos része a soproniság – kezdte dr. Losonczi Ferenc. – 1972-ben költöztem a GYSEV hívására Sopronba, és néhány év múlva hívtak vissza a fővárosba, a MÁV-hoz. Hiába volt a kecsegtető ajánlat, meg sem fordult a fejemben, hogy azt elfogadjam, annyira sikerült gyökeret vernem a családommal együtt itt. A Lövérek egy csodálatos részén laktunk, meseszép helyen, egy nagyszerű lakóközösséggel körbevéve, ahova nagyon jó érzéssel térhettem haza nap mint nap. Most is a közelben lakunk, csak az akkori ház már a feleségemmel kettőnknek nagy lenne, ezért költöztünk. Mind a mai napig feltölt minket az erdei környezetben tett séta. Annak idején, amikor fiatal közgazdászként a MÁV-tól Sopronba kerültem, úgy engedtek el egykori munkahelyemről: örüljek, hogy a leghűségesebb városba költözhetek, ahol az emberek befogadóak, a város csodaszép. Ez így is történt, nagy szeretettel fogadtak annak idején, remek kollégák vettek körbe, sok jó barátra találtam.

Dr. Losonczi Ferenc szerint a Sopron iránti elköteleződés egyik fontos eleme a közéleti szerepvállalás, így az általa nagyra becsült dr. Komornoki László halála után nem is volt kérdés számára, hogy vállalja a Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét. Tevékenyen részt vett abban, hogy a városban önálló kamara alakuljon, majd alelnökként is támogatta az érdekvédelmi szervezet munkáját. Nagyon kedves a szívének az Agrobank egykori székhelye, a Szent György utca 16. számú ház, amelynek műemléki udvara igazgatósága alatt nyaranta emlékezetes szabadtéri színházi előadásoknak is helyszínéül szolgált. Mecénásként karolta fel az önállóvá vált soproni színházat, nagyon jó kapcsolatot is ápolt a színház alapító igazgatójával, Mikó Istvánnal. Ahogy mesélte, a belváros minden kis szeglete mind a mai napig elvarázsolja. – Örömmel sétálok vendégeinkkel Sopronban, büszkén mutatom meg a megújult épületeket, utcákat, a Tűztornyot, a Lövéreket és a város környékét is – folytatta dr. Losonczi Ferenc. – Sopron ideális lakóhely szerintem egy család számára: iskolaváros, sokrétű a kulturális kínálata, modern a kórháza, szép a környezete, és emberléptékűek a távolságok, ezért is örülök, hogy annak idején a fővárosi csábító ajánlatra a családom biztatására nemet mondtam. Szoktam mondani, ha sétálok Sopronban, tízből öt–hat ember előre köszön, ez pedig jóleső biztonságérzetet nyújt. 

Dr. Losonczi Ferenc 1942-ben született Losoncon, 1946-tól élt Budapesten, 1969-ben nősült, 1970-ben született fia, családjával 1972-ben költözött Sopronba. Lánya egy esztendővel később már itt jött világra. A közgazdaságtudományi egyetemen diplomázott, ahol 1976-ban szerezte meg doktori címét. Sopronba költözése után a GYSEV-nél helyezkedett el, ahol később kereskedelmi osztályvezető lett, majd az Agrobank helyi fiókjának igazgatójaként tevékenykedett 1996-ig. Ezután visszament a GYSEV-hez, ahonnan 2001-ben vonult nyugdíjba pénzügyi igazgatóhelyettesként, ezt követően alapította a Sopron Bankot. Büszke négy unokájára és egyéves dédunokájára.

Tekintse meg kvízünket!