Sopront közel 900 éve lakják a zsidók: korai említésük egy 1096-os, az első keresztes há­­bo­­rú idejéből való oklevélben található – tudtuk meg Tárkányi Sándor műemlék-felügyelőtől. Elsődleges feladatuk szerint a zsidók a bé­­csi udvarnak – és a városbelieknek – hiteleztek. 1297–1340. között alakították ki a mai belvárosban a háromszoros falgyűrűt, ezzel közel egy időben, 1300 körül emelték a zsidók közösségi zsinagógájukat az Új utca 22–24. szám alatt. A 6×9 méteres alapú, román–gótikus stílusú zsinagóga mellett felépült a női imaterem, az Európában kicsinek számító, 1,5×1,5 méteres, 4,2 méter mély rituális fürdő, a templomszolga la­­kása és az ispotály is. 1526-ban a főleg német ajkú soproniak csellel elűzték a városból a zsidókat, akik a környéken telepedtek le.

Az Ó-Zsinagógát 1553-ban egy szabónak adták el, aki lakóépületet alakított ki benne. Az elűzött zsidók leszármazottai az 1810-es évektől költöztek vissza a vá­­rosba, majd 1858-ban megalakult az anyahitközségük is. 1874–76. között megépült a Templom utcai neológ, 1890–91-ben a pap­réti ortodox zsi­­nagóga. A 20. század első harmadában életbe lépett zsidóellenes törvények értelmében egyre csökkentették a zsidók jogait. 1944 májusában Sopronban is ki­­jelölték a get­­tókat, majd július 5-én 1840 embert deportáltak Auschwitzba, ahol 1640-en vesztették életüket. A kétszáz visszatérő közül sokan 1948-ban kerekedtek fel, Izraelbe, Kanadába, Brazíliába mentek, majd 56-ban, amikor országszerte ismét felerősödött a zsidóellenesség, több gyerekes zsidó család hagyta el városát és hazáját. 2000 körül alakult újjá a soproni zsidó hitközség 20–30 fővel.

– Az Ó-Zsinagóga az 1960-as években nyerhette vissza eredeti formáját Dávid Ferenc művészettörténésznek köszönhetően – tette hozzá Tárkányi Sándor. – Az 1967-ben kezdődött feltárás és felújítás során megtalálták az eredeti padlóboltozat síkját és kövezetét, a felolvasó állvány hatszögletű kőalapját – Sedlmayr János tervei alapján fából építették újjá –, feltárták a befalazott Tóra-szekrényt és a falfülkéket is.

A Modern Városok Program ré­­szeként hamarosan megújul a zsinagóga épületegyütteséből az egykori templomszolgai ház és az ispotály utcafrontja és udvari fala. Nagy szükség lenne a zsinagóga tetőzetének javítására, a legutóbbi szélvihar sok cserepet sodort le, ezért beázik a női imaterem, a für­­dő­­épület udvarát pedig balesetveszély miatt nem lehet megkö­­ze­líteni.