– Fanatikus soproninak tartom magam, mindent élénken figyelek, ami a városban történik, az utóbbi 10–15 esztendő sok-sok felújítását saját ajándékomnak is érzem – kezdte Hillebrand György. – Ha az interneten böngészek, és bármilyen összefüggésben megjelenik a „Sopron” kifejezés, azonnal rákeresek. A Soproni Téma lelkes olvasója vagyok, és mindig megnézem a Sopron Televízió híradásait is. A családom Sopron szeretetére nevelt, amely értékrendem egyik alapköve. Apai ágon 200 éve, anyai ágon több mint 300 éve kötődik a családom Sopronhoz. Sok-sok történetről tudnék mesélni, csak egyet emelek ki. Üknagyapám, Hillebrand Vince alapította a nemzetközi hírnevet szerző Hillebrand likőrgyárat 1840-ben, legnépszerűbb termékük a család nevével fémjelzett likőr volt, amelynek a készítésénél 17 fűszert használtak fel, szigorúan titkos arányban. Amikor 1950-ben államosították a gyárat, édesapámat csábították Amerikába, hogy ott gyártsa tovább a híres likőrt, ám kötötte a Sopronhoz való hűsége, elutasította a lehetőséget, ahogy ezt tette 1956-ban is, amikor Ausztriába próbálták csábítani hasonló céllal. A receptkönyvet mind a mai napig féltve őrzi a családom.

Hillebrand György számára meghatározó élmény maradt, hogy pályakezdő nyomdászként Sopron jeles helytörténészének, a Soproni Szemle főszerkesztőjének, Csatkai Endrének segíthetett a helytörténeti folyóirat tördelésében. Iránymutató volt számára, hogy a nagy tudású művészettörténész mennyire küldetésének érezte, hogy magas színvonalú, Sopronhoz méltó kiadvány kerüljön az olvasók kezébe. Sorozatunk vendége féltve őrzi otthonában az 1937-től napjainkig kiadott összes Soproni Szemlét. Meglátása szerint a város elmondhatatlanul sok szépséget tartogat a soproniak és a turisták számára is.

– Boldoggá tesz, hogy láthatom, milyen hihetetlen fejlődés történt Sopronban az utóbbi években – folytatta Hillebrand György. – Örömmel tölt el, hogy elkészült a korszerű Lőver uszoda, az új vásárcsarnok, a felújított Szent Mihály-templom, a csodaszép belváros, az európai színvonalú múzeumnegyed, a Várfal sétány, amely igazi gyöngyszeme a városnak, ahova büszkén kalauzolom el a hozzám látogató vendégeimet. Ahogy elsétálok velük a Hűségkapuhoz is, amely a családom Sopron iránti elkötelezettségét is jelképezi számomra. Emellett nagy erdőjáró is vagyok, mindig feltölt egy-egy nordicwalking-túra. Azért is vállaltam a társadalmi megbízatást a városszépítőknél, mert fontosnak tartom, hogy vissza is adjon az ember mindabból, amit szeretett városától kap.

Hillebrand György 1949-ben született Sopronban, a Berzsenyi-gimnáziumban érettségizett, majd nyomdászként, később üzemvezetőként dolgozott egészen nyugdíjazásáig abban a nyomdában, amelyet 1992-ben az öccse, Hillebrand Imre privatizált. A Soproni Városszépítő Egyesület pénztárosa másfél évtizede, a Soproni Éremgyűjtők Egyesületének titkára. Példamutató közéleti tevékenységéért 2025-ben Sopronért Emlékéremben részesült. Büszke két gyermekére, Rudolfra és Adriennre és Tamás unokájára.

Tekintse meg kvízünket!