Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Ébredésre vár a zsinagóga
A papréti zsinagóga ébredezik több évtizedes kényszerű álmából, állagán sokat segítene, ha több lépésben is, de elindulhatna a felújítás

A templomok története, rejtett és látható kincseik

Ébredésre vár a zsinagóga

| Bertha Ágnes | Panoráma

Sopronban évszázadok óta békésen megfér egymás mellett több vallási közösség és templom. Sorozatunkban bemutatjuk a város templomait, történetüket, érdekességeiket, rejtett vagy látható kincseiket, valamint terveiket.

A soproni ortodox izraelita hitközség 1890–1891-ben építtette a Papréten a zsinagógáját Schiller János soproni építész tervei alapján. Az épület a földszinten a férfiak számára fenntartott csaknem 200 négyzetméteres imateremmel és a nők számára kialakított több mint száz négyzetméteres karzattal megközelítette a Templom utcai neológ zsinagóga méretét. A zsinagóga belső terének leghangsúlyosabb része a fából készült, díszes tórafülke volt, melynek nyoma a déli falon ma is látható. Az ortodox főrabbi tisztet 1873–1929. között Grünvald Manó töltötte be, őt követte Posen Simon, akit 1944-ben a Kasztner csoport menekített meg a vagonírozás elől.

A há­­ború után a deportálásból és munkaszolgálatból visszatért ortodox és neológ zsidók közösen használták a papréti zsinagógát – a Templom utcai imaház a bombázások áldozatául esett –, melyet 1947-ben felújítottak. Az 1956-os kivándorlás után megmaradt kis létszámú közösség 1969-ben eladta az épületet. Több tulajdonosváltás után 2004-ben került Sopron város birtokába. Ebben az évben egyedi műemlékvédelem alá helyezték, valamint azóta őrzi egy tábla az épület falán a holokauszt során meggyilkolt 1640 soproni zsidó áldozat emlékét. 2010-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kötelezte a várost, hogy a papréti homlokzatot újítsa fel, erre el is készült a terv. 2014-ben az épület körül járdát építettek, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, az udvarra néző ablakokra pedig polikarbonát lapok kerültek.


A belső berendezések szétszóródtak, eltűntek az évtizedek során: néhányat közülük az Elfeledett soproniak kiállítás őriz, a tóraolvasó asztalt a hitközség napjainkban is használja, órája az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárát díszíti, három pad pe­­dig a zsidó temető szertartás épületébe került.


– A szeptemberi kulturális örökség napjai alkalmából 48 év után szerveztünk újra rendezvényt a zsinagógába – tudtuk meg Tárkányi Sándor műemlék-felügyelőtől. – A koncert és az előadás akkora sikert aratott, hogy azóta már több megkeresést is kaptunk, többek között Fischer Iván jelezte, hogy szeretne koncertezni a Papréten. A múlt heti designhéten is volt két rendezvény az épületben, itt is kiderült, hogy ha nem is mindenhol járható, de korántsem tekinthető életveszélyes állapotúnak. Hasznosítására több terv is született, az egyetemen és több fórumon is foglalkoznak az egykori zsinagóga „felébresztésével”.

Kapcsolódó cikkek