Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Árpád-kori kegyhely
A czestochowai Fekete Má­­ria-kép másolata büszkeségünk – hangsúlyozza Németh Attila plébános

A templomok története, rejtett és látható kincseik

Árpád-kori kegyhely

| Bertha Ágnes | Panoráma

Sopronban évszázadok óta békésen megfér egymás mellett több keresztény közösség és templom. Sorozatunkban bemutatjuk a város templomait, történetüket, érdekességeiket, rejtett vagy látható kincseiket, valamint terveiket.

Pálos–karmelita, bánfalvi, hegyi templom – sok néven illetik a hi­­­­vatalosan Mennyek Királynéja titulussal elnevezett gótikus kertvárosi plébániatemplomot, az egyik legrégebbi magyarországi kegyhelyet. A hagyomány szerint Szent Wolfgang (Farkas) püspök, Boldog Gizella lelkiatyja remetéskedett és térített ezen a tá­­jon is. Az ő emlékére emelt kápolna helyére épült fel 1482-ben a pálosok temploma és rendháza, mindkettőt eredetileg Szent Wolfgang (Farkas) tiszteletére szentelték. A pálos atyák háromszáz évig felügyelték a bán­­falvi kegytemplom működését, novíciusként itt kezdte egyházi hivatását Széchenyi Pál érsek és Esterházy Imre prímás is. 1786-ban II. József feloszlatta a rendet: a templom berendezését elárverezték – főoltárát a ka­­boldi evangélikus templom vásárolta meg, két mellékoltára Sopronnyékre, orgonája Kópházára került, az épületet pedig raktárként használták. Az 1800-as évektől ismét egyházi szolgálatba került, majd 1892–1950 között karmelita nővérek otthona lett a templom és a rendház. A karmelita lelkiség napjainkban is nyomon követhető: július 16-a, Kármelhegyi Boldogasszony ün­­nepe a templom búcsúja.

A bánfalvi hegyi templomot 2009–2010-ben restaurálták, párhuzamosan a kolostor felújításával

A templom jelenlegi festése Bástya Zoltán festőművész ne­­véhez köthető, 1949–50-ben ké­­szült el, egyik érdekessége, hogy a karzaton a legyőzött Sá­­tán arcát Sztálinról mintázta az alkotó. A tetőt és a homlokzatot 2009–2010-ben restaurálták, párhuzamosan a kolostor felújításával. A templom ma Bánfalva plébániatemplomaként szolgálja a környék egyre emelkedő számú katolikus lakosságát.

– Templomunk legnagyobb kincse a czestochowai Fekete Má­­ria-kép másolata, amelyet a pá­­­losok hoztak Bánfalvára, ez a történelmi Magyarország területén a lengyel kegykép legrégebbi másolata – tudtuk meg Németh Attila plébánostól. – A má­­sik nagy értékünk a 2013-ban elkészült orgonánk, mely az eredeti formáját követve szolgálja Isten dicsőségét – egy család adományozta a templomnak.

A plébánia tervei között szerepel a szentély festése, a távolabbi jövőben pedig pályázatot keresnek arra, hogy az 1667-es keresztutat – melyből épségben csak két stáció, töredékeiben több is megmaradt – renoválják. A felújításra Nemes András művészettörténész már a terveket is elkészítette.

Kapcsolódó cikkek