A Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola nemcsak a városban, de a megyében is a legnagyobb német nemzetiségi intézmény, amely 2015-ben a soproni német nemzetiségi önkormányzat fenntartásába került. Jelenleg az 1–8. évfolyamon 32 osztályban összesen 794 gyerek tanul 64 pedagógus értő irányítása alatt.
– Intézményünkben minden gyermek német nemzetiségi oktatásban részesül származásától függetlenül – hangsúlyozta Tormáné Bakody Noémi igazgató.

– Az 1. osztályba való jelentkezéskor előnyt élveznek a német nemzetiségi családból érkező kicsik, de ha a létszámunk engedi, természetesen a körzetünkből másokat is felveszünk. Kétféle nemzetiségi oktatás folyik az iskolában: a nyelvoktatási rendszerben 1–8. osztályban a heti öt német mellett a gyerekek egyszer német népismeret órán vesznek részt. A kétnyelvű oktatásban ezek mellett alsóban a készségtantárgyakat és a környezetet is németül tanulják a gyerekek, felsőben pedig németül folyik a természetismeret, történelem és földrajz oktatása is.

Ennek köszönhetően a 8. osztályosok nagy része sikerrel veszi a nyelvvizsgát, amelyhez a 7. évfolyamtól nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot is szerveznek.
 – A német nyelv mellett legalább ilyen fontos a nemzetiségi identitás kialakítása, erősítése – tette hozzá az igazgató. – Ezért sok hagyományőrző programot szervezünk, melyek révén úgy látjuk, a gyerekek nyitottabbá, elfogadóbbá válnak. Ennek a célnak a szolgálatában áll énekkarunk és táncszakkörünk is, valamint az iskolaújságunk is rendszeresen németül jelenik meg.

A Fenyő téri iskolában az új fenntartó támogatásával nyílászárókat cseréltek a tornateremben, felújították az öltözőket és a vizesblokkot. Az intézmény tavaly épületbővítésre pályázott, melynek elbírálására várnak, a tervek szerint a közeljövőben elindulhat a beruházás. Ennek során új tantermeket alakítanak ki, és megtörténik az energetikai korszerűsítés is. A városi önkormányzat támogatásával rövidesen megújul az összekötő szárny, és szigetelik a tornatermi épületet.

Sopronban a Fenyő téri iskolát sokáig bánfalvi iskolaként emlegették. A településrészen a pálos szerzeteseknek köszönhetően már a 15. században működött iskola, majd a reformáció terjedése után a 17. századtól az evangélikusok is tanítottak, 1791-től német nyelven. Az államosítás után mindkét felekezeti iskola elvesztette önállóságát, az 1949–50-es tanévtől összevonták a két intézményt. Kezdetben három épületben folyt az oktatás, a Hajnal téren, a klubkönyvtárban és a Fenyő téri volt laktanyaépületben. 1985-ben elkészült a Fenyő téri új épületszárny, amely most a felső tagozaté, a régi épületrészt pedig 1987-ben újították fel, ebben az alsó tagozat kapott helyet. A két épületrészt összekötő folyosóról nyílik az iskola tornaterme.

Bojsza Réka 8.b: Szerintem mindenképpen érdemes a Fenyő téri iskolát választani, elsősorban azért, mert nagyon erős a nyelvi oktatás. Családias, nem túl nagy az iskola, ahol nagyon jó az osztályközösségünk; a sportszakkörök pedig nemcsak a mozgásra, de a kapcsolatteremtésre is jó alkalmat teremtenek. Segítőkészek a tanáraink, a tavalyi Határtalanul pályázaton, amikor Erdélyben jártunk, még jobban összebarátkoztunk velük. Szeretjük a nyelvi táborokat, amelyeket alsósoknak és felsősöknek is megszerveznek. Nagyon jó programokat rendeznek nekünk, várom már az idei farsangot, amelyen különböző táncstílusokat mutatnak be az osztályok.