A Lövér körút és a Harkai út között húzódik a mintegy hétszázötven méter hosszú Manninger utca. A szakasz dr. Manninger Vilmos mellett édesapjának, dr. Manninger Gusztáv Adolf szemorvosnak és testvérének, Manninger Gusztáv Kossuth-díjas mezőgazdász professzornak is emléket állít.

Dr. Manninger Vilmos 1876. szeptember 30-án született Sopronban. Az evangélikus líceumban kiváló eredménnyel érettségizett 17 évesen. 1898-ban orvosdoktori diplomát, 1900-ban pedig műtőorvosi képesítést szerzett Budapesten. Bécsi és berlini kórházakban volt gyakornok, majd a pesti Szent Rókus Kórház sebészeti osztályán kezdett dolgozni mint segédorvos.

Már ekkor megjelentek szakmai témájú könyvei, 1906-ban egyetemi magántanárrá habilitálták.

A budai Új Szent János Kórház vezető főorvosa volt 1914 és 1936 között. Az első világháború során egy 1200 ágyas hadikórházban sebész főorvosként gyógyította a sebesülteket. Gyakran tartott előadásokat szülővárosában a Soproni Orvosok Egyesületének meghívására. 1917-ben édesapjától örökölt Bánfalva és Görbehalom között található birtokát és családi nyaralóját a városnak adományozta, hogy ott a szegény, árva, legyengült szervezetű gyerekeket kezeljék. A terület és a rajta található épület napjainkban a Doborjáni Ferenc EGYMI része.

1926-ban létrehozta az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet, melynek főorvosa lett. Ebben az évben a magyarországi rákkutató bizottság főtitkárává választották. Hazánkban elsőként ő dolgozta ki a daganatos betegségek kezelésének eljárását.

Sokoldalú ember volt, a gyógyítás mellett festett, szobrászkodott, zongorázott és hegedült, a budapesti orvos zenekarban brácsázott. Német, angol, francia és olasz nyelvtudásával a nemzetközi konferenciák ismert előadója volt. Nevéhez fűződik a Virágos Magyarországért mozgalom megszervezése, melynek elnöke volt. Virágkülönlegességeket termesztett, 1930-ban az országos kertészeti kiállításon aranyérmet kapott.

Dr. Manninger Vilmos 1937 novemberében vonult nyugalomba, 1945. május 2-án hunyt el Sopronban.

(Írásunkhoz az Aranykönyvben, a Széchenyi István Városi Könyvtár weboldalán és a Doborjáni EGYMI honlapján található információkat használtuk fel.)

Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen az oldalon gyűjtöttük össze.