– Nagypapám nagy könyvgyűjtő–olvasó: óriási a könyvtára, ebbe nőttem bele gyerekként – mesélte Elek Szilveszter. – Eleinte csak csodáltam a végtelen sok könyvet, óriási élmény volt, amikor általános iskolás koromban kezembe is vehettem egy-egy példányt. A 19. századi kötetek nyelvezete lenyűgözött, egészen más világot idéztek fel számomra. Faltam a régi kalandos, történelmi könyveket, a felfedezésekről szóló írások teljesen magukkal ragadtak. A középiskolában a figyelmem kicsit elterelődött a könyvekről, aztán szombathelyi egyetemistaként ismét visszataláltam a „könyves” útra.

Szilveszter ekkor újságíróként dolgozott a tanulás mellett, a szabadidejét pedig az antikváriumokban töltötte. Amennyit tudott, „lecsípett” az étkezésre szánt pénzből, a megspórolt összegből a könyvtárát gazdagította. Akkoriban már az 1800-as években megjelent kötetek vonzották. Nagy fordulatot jelentett a szenvedélyében, amikor menyasszonyával először felkereste a budapesti nagy antikváriumokat, és sorra fedezte fel az addig elérhetetlennek tűnő 1800-as, sőt 1700-as évekből származó könyvritkaságokat. Azóta bújja az online antikváriumok kínálatát, a különböző könyves aukciók oldalait, melynek eredményeképpen sorra érkeznek hozzá a becses, elsősorban magyar nyelvű darabok. Nem csupán nagy szeretettel, tisztelettel bánik az értékes kötetekkel, hanem mindegyiknek felkutatja a történetét, sőt mindegyik köré kerít egy kis legendát is. A családja tagjai pedig alig várják az újabb és újabb, szűk körben megtartott könyvbemutatót.

Legutóbbi szerzeménye egy 900 oldalas, magyar nyelvű, 1689-ben nyomtatott könyvritkaság, amelynek szerzője Landovics István, aki Sopronban és környékén is tevékenykedett hitszónokként. Különös eszmei értéke van a Gályarab című első kiadású francia kötetnek, amely az 1767-es évből származik. A színdarabot a kor forrongó politikai körülményei ihlették, így az első nyomtatás után a kötetet betiltották. Napjainkban már alig-alig lelhető fel belőle példány világszerte. Különleges az 1637-ban nyomtatott füzet is, amely azt dolgozza fel, hogy a Sopronban királlyá koronázott III. Ferdinánd milyen kalandos úton került a trónra.

Elek Szilveszter hisz abban, hogy a régi magyar nyelvű könyveknek igazi lelkük, üzenetük van: gyökereinkig nyúlnak vissza, amelyet kötelességünk óvni, mert a hagyományok, a múlt értékeinek ápolása nélkül talajvesztetté válhat egy nemzet.