Szövetségben fejlesztik a várost – Tóth Éva
2024. 04. 10. | MunkatársunktólA közelmúltban került a postaládákba a Lendületben című, szép kivitelű kiadvány, amely bemutatja az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztéseit. A város...
A Vas Gereben és a Felsőbüki Nagy Pál utca között húzódik a 400 méter hosszú Vághy Ferenc utca. A szakaszt városunk polgármesteréről és bírájáról, hazánk tekintélyes jogtudósáról nevezték el 1934-ben. Vághy Xavér Ferenc 1776. április 7-én született a Sopron vármegyei Darázsfalván (Trausdorf am Wulka). Anyanyelve német, születéskori vezetékneve pedig Wagner volt.
Sopron vármegye követeként részt vett az 1825–1827. évi és az 1832–1836. évi pozsonyi országgyűlésen. A Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban választotta igazgatósági tagjává. Munkatársával, a szintén soproni kötődésű Felsőbüki Nagy Pállal együtt éveken át küzdött a magyar nyelv politikai és közéleti elismeréséért.
Vághy Ferencet 1835-ben választották Sopron polgármesterének. Ebben az évben lett Széchenyi István „Sopron város legelső díszpolgára”, majd a közgyűlés tiszteletbeli tagja. Vághy javaslatára alakult meg a városszépítő egyesület elődje, a „Szépítő Bizottmány”. Megváltoztatta az építkezési szabályokat, hogy elősegítse a városias építkezést, és a költségvetés átalakításával 70 ezer forintot szabadított fel a mai Petőfi Színház elődjének építésére. Közvilágítást vezetett be, és betemettetett egy tavat. Utóbbi helyén jött létre városunk első sétatere, a Promenád, melynek helyén ma a Széchenyi tér található.
Polgármestersége alatt rendbe hozatta az Ógabona tér Újteleki utcától Hátulsó utcáig tartó szakaszát, és elvitette innen az evangélikus templom építésekor, a várfal bontásakor, fél évszázaddal azelőtt keletkezett kőtörmeléket. Betegházat állított fel, és létrehozta a város első kisdedóvóját is. A helyi erdőgazdálkodás jövőjéhez jelentős nyárfa- és bükkfaerdők telepítésével járult hozzá. 1838-ig volt Sopron polgármestere, ezután 1842-ig városbírói tisztséget töltött be. Később a bécsi Legfelső Törvényszék bírája lett. 1862-ben Matzleinsdorfban hunyt el.
(Írásunkhoz a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az Aranykönyvben és Hárs József helytörténész emlékhonlapján található információkat használtuk fel.)
Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen a linken gyűjtöttük össze.
