Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A harangöntő dinasztia utcája
Legidősebb Seltenhofer Frigyes és a róla, valamint fiairól elnevezett utca. Fotó: Filep István

Híres soproniak nyomában: A Seltenhofer család cége 1941-ig működött

A harangöntő dinasztia utcája

| Etzl Edgár | Panoráma

Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Új sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.

Az Ipar körút déli részén, attól keletre nyílik a gyárak között található, mindössze 46 méter hosszú Seltenhofer Frigyes utca, melyet egy híres soproni harangöntőről és fiairól neveztek el.

Seltenhofer Frigyes Keresztély 1789 körül született a szászországi Zwickauban. Apja mesterségét választotta, aki a szintén szászországi Zittauban volt harangöntő. Az ifjú Seltenhofer 1816-ban járt először Sopronban, itt készítette el mesterremekét.

Egy évvel később nyert soproni polgárjogot, ezután ide helyezte át bécsi vállalkozását. Ehhez az egykori harangöntő, Mahr Ferenc műhelyét szerezte meg árverésen, ami a mai Pócsi utca és Magyar utca sarkától a Torna utcáig tartott. A cseh olmützi székesegyház számára öntött harangja megalapozta cége jó hírét. A család legidősebb tagja 1846-ban halt meg.

Az üzem vezetését fia, (II.) Frigyes vette át. Ő 1864-ben négy harangot készített az evangélikus templom új tornyába. A vállalkozást tűzoltóeszközök gyártásával bővítette, a közös üzem helyét emléktábla jelzi a Magyar utcában. Az egyik általa gyártott tűzoltószivattyút 1868-ban, látványos Fő téri rendezvény keretében mutatta be: a gépből feltörő vízsugár a toronyóráig ért, ami lenyűgözte az érdeklődőket. A mester 1878-ban ezüstérmet kapott egy párizsi kiállításon, erre különösen büszke volt. Fontos szerepe volt a Torna- és Tűzoltóegylet szervezésében. Nyugdíjba vonulása után fiaira, (III.) Frigyesre és Lajosra bízta az öntőműhelyt.

Az üzemben évente átlagosan 100 harangot gyártottak. Frigyes munkáit sok kiállításon első hellyel jutalmazták, 1885-ben megkapta a koronás arany érdemkeresztet, majd 1901-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Frigyes nyugdíjba vonulása után a cég vezetését hat fia közül a legidősebb vette át, akit szintén (IV.) Frigyesnek hívtak.

Rá várt az I. világháborúban ágyúöntésre elvitt harangok pótlása. Az evangélikus templom négy harangja közül hármat rekviráltak ágyúöntés céljára, a negyedik elsőként kondult meg az 1921-es népszavazás eredményének kihirdetésekor. Helyükre 1926-ban öntöttek két kisebb és egy 35 mázsás nagyharangot, utóbbi a vállalat 5000. harangja volt. Addigra 120-an dolgoztak a gyárban, aminek még Diebolt Károly mérnök, a város híres fényképésze is volt vezetője.

A Seltenhofer dinasztia 4 generációja 125 évig az egész történelmi Magyarország számára öntött harangokat, összesen több mint 6000-et. A cég 1941-ig működött, 1945-ben bombatámadás érte, ezután már nem építették újjá.

Kapcsolódó cikkek

Visszapillantás alkonyatkor – 19.

Visszapillantás alkonyatkor – 19.

2023. 01. 18.

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítju...

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

2023. 01. 25.

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítju...