Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A befolyásos plébános utcája
Az aranyhegyi utcát 2001-ben nevezték el a legendás városplébánosról, Póda Endréről. Fotók: Filep István és Széchenyi István Városi Könyvtár

Híres soproniak nyomában: Póda Endre 26 évig volt városplébános

A befolyásos plébános utcája

| Etzl Edgár | Panoráma
Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Új sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.

Az Aranyhegy-lakóparkban, a Tómalom utca és a Tárczy-Hornoch Antal utca között húzódik a Póda Endre utca. A 220 méter hosszú, társasházakkal körülvett közterületet a város egykori plébánosáról nevezték el.

Pódafai Póda Endre 1840. december 11-én született a felvidéki Felsőszeliben (Horné Saliby, Szlovákia) köznemesi családban. Korán árvaságra jutott, rokonai támogatásával végezte tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombaton. 24 éves korában szentelték pappá, ezután több helyen káplánkodott, 1871-ben került tanárként a soproni katolikus tanítóképzőbe.

A város közgyűlése 1876-ban szavazta meg, hogy Póda Endre legyen a városplébános, ezáltal a Katolikus Konvent alelnökévé is vált. Még ebben az évben elérte, hogy a város elemi iskolái katolikus kézbe kerüljenek, 1878-ban pedig bevezette a némettel párhuzamos, magyar nyelvű osztályokat. 1887-re felépíttette a mai Dorfmeister és Jégverem utca sarkán álló Szent Mihály-népiskolát és a „szürkék” templomát. Létrehozta a Szent Imre-iskolát, melynek épületében ma a Kozmutza Flóra-iskola működik. 1894-ben megnyitotta a Szent Mihály-újtemetőt, a Halász utcai Voss-árvaházban pedig új szárnyakat alakított ki. Nevéhez fűződik a Szent Mihály-templom, a Szent Jakab-kápolna és a Máriacelli-kereszt, a Pihenőkereszt, az akkor még a Kuruc-dombon álló Lénárd-oszlop, valamint a Bécsi úti Szent János-templom felújítása is. Az új városháza építése miatt lebontásra szánt Nepomuki Szent János-kápolnát ő vitette át a Lövérekbe.

Póda Endre szorgalmazta a városi vízvezetékrendszer fejlesztését, a filoxérajárvány után szőlészeti szakiskolát alapított. 1901-ben pápai prelátussá nevezték ki. Huszonhat év plébánosi szolgálat után váratlanul, 1902. február 2-án hunyt el. Az általa megnyitott temetőben az ifjabb Storno Ferenc által készített Kálvária-kereszt alatt helyezték végső nyugalomra.

Kapcsolódó cikkek

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

2023. 01. 25.

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítju...