Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Sopron egykor és ma…

Az Ady Endre út elfeledett arca – avagy a Nándor fasor története

Sopron egykor és ma…

Régi fotókon nézegetjük, hogy mutatott egykor városunk, fiatal arcok képmásain igyekszünk felismerni ma már idős embereket – a nosztalgia vagy retró továbbra is hódít. Sorozatunkban mi is régvolt utcákon kalandozunk, megmutatjuk, hogyan nézett ki Sopron egykor, és miként alakul jelenlegi portréja.

Ha rábökök a mai képünkre, és lazán odavetem, hogy „ez amúgy az Ady Endre úton készült”, szinte borítékolható az általános meghökkenés. Ez tipikusan az a helyzet, amikor egy mindennapi, ismerős utcanév hallatán először mindenki magabiztosan bólogat, egészen addig, amíg jobban meg nem nézik magát a fotót. Akkor viszont garantáltan elindul a közösségi fejvakarás és a Google térkép kétségbeesett böngészése. Hiszen mindannyian úgy érezzük, hogy jól ismerjük az utat, lehet, hogy nap mint nap megyünk rajta..., vagy legalábbis eddig naivan ezt hittük! De ki az az éles szemű lokálpatrióta, aki mégis felismeri, pontosan hol járunk? Segítek!

A felvétel szívét egy hívogató fasétány, az egykori Nándor fasor uralja. Jobbra, a kép peremén csendes tanúként sejlik fel a régi malátagyár homlokzati fala. Pontosan ott, ahol ma a GYIK falai állnak – vagy ha a nosztalgia húrjait szeretnénk megpengetni: az 1951–52-ben emelt egykori SOTEX kultúrház. Akinek jó a szeme, az távolabb a Deákkúti út torkolatát is felismerheti az út bal oldalán. De hagyjuk most az épületeket, és sétáljunk vissza a lombok alá! Vajon ki lehetett az a rejtélyes Nándor, akinek az emlékét ez a festői allé őrizte?

Braun Nándor gyertyagyártó és szappanfőző mester 1802–1877. között élt. A Soproni Városszépítő Egyesületnek is tagja volt, de még előtte működött egy magánszépítő egylet, amelyben vezetőként szintén tevékenykedett. Saját pénzén 1856-ban építtetett egy gyalogutat a Nándor-magaslatra – akkor még persze nem így hívták. Flandorffer Ignác 1865-ben kért engedélyt a magánszépítő egyletben egy fasor létesítésére a Neuhoftól (Erzsébet-kert) a Nándor-magaslatra. A város szépítésében tevőlegesen részt vállaló emberről még életében elnevezték a sétányt, amely a vasúttól haladt az Erzsébet-kert mellett, egészen a mai Ady Endre út vonalán a Béke út keresztezéséig. Ott élesen befordult az erdőbe, és vezetett a Nándor-magaslatra, ahol 1878-ban – halála után egy évvel – emlékoszlopot állítottak.


… és az Ady Endre út napjainkban. Fotó: Filep István

Így válik egyetlen fekete-fehér fotográfia a szemünk láttára valódi időgéppé. Lenyűgöző belegondolni, hogy az az aszfaltozott útszakasz, amit ma Ady Endre útként ismerünk, egykor egy lokálpatrióta szappanfőző mester csendes, zöldellő víziója volt. Az egykori Nándor fasor fái ugyan már nincsenek, és a malátagyár is a múlté, de a polgári tenni akarás szelleme tovább él. Végső soron ezek a múltbéli történetek és a városukért tenni akaró elődök azok, akik a puszta utcaneveket térképi adatokból igazi, lélegző otthonná varázsolják.

https://www.facebook.com/scarbantiaue/

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Sopron egykor és ma…

Sopron egykor és ma…

2025. 10. 08. | Bolodár Zoltán

Régi fotókon nézegetjük, hogy mutatott egykor városunk, fiatal arcok képmásain igyekszünk felismerni ma már idős embereket – a nosztalgia vagy retró t...