A fotó akaratlanul is megőrzi a történelem egy szeletét. Még egy látszólag olyan jelentéktelen kép is, amin fiatalok vannak egy emlékmű körül. Ráadásul a dokumentumértékkel bíró fotók többsége eredetileg nem is azzal a céllal készült, hogy dokumentumfotóvá váljék. A történelmi távlat fotóművészeti alkotást teremt, ellenben a művészi öntudattal komponált fotók gyakran elhullanak az idő rostáján. Hogyan lehet, hogy a fajsúlyosnak nem nevezhető pillanatot megörökítő alkotások a múzeumok falán méltóságot nyernek évtizedek távlatából?

Felszabadulási emlékmű az 1980-as években. Fotó: Soproni Múzeum, Finta Béla

Az olyan szocialista emlékműveket, mint az 1970-ben állított soproni felszabadulási emlékművet is, egyfajta szimbólumként fotografálták. Állításakor az volt a cél, hogy létrehozzanak egy olyan felvonulási teret, ahol az ünnepségek közben a katonaság és a munkásőrség erődemonstrációkat tarthat. A fotósok gyakran a fiatalok „társaságában” ábrázolták, akik eltörpültek a gigantikus, örökkévalóságnak készült, sziklaszilárdságú beton emlékmű mellett. Erősítették azt a narratívát, hogy a „kisember” ereje a közösségben van. Arra a közhelynek számító utalásra most nem sok időt vesztegetnék, amikor a múltat, amit jelen esetben az oszlopon látható évszámok képviselnek, és a fiatalokat állítják ellentétbe, utóbbiakkal a dicső jövőt testesítve meg. Sokan emlékeznek a „dicső tavasz” kifejezésre. A szocialista retorikához hozzátartozott, hogy a tavaszt – amely az újjászületést szimbolizálja – a haladás és a forradalmi megújulás szinonimájaként használták. Nem kell magyarázni annak, aki akkor fiatal volt, hogy milyen ünnepségsorozat volt a FIN. A Forradalmi Ifjúsági Napok politikailag erősen átitatott ifjúsági rendezvénysorozat volt. A március 15-i ünnep népszerűségét látva, azt a március 21-ével és április 4-ével egy folyamatnak próbálták feltüntetni a három ünnepet egységbe kapcsolva. A soproniak által csak „Réz Rozinak” nevezett Niké-szobor oszlopán is látható a fotón a „forradalmi tavasz” vagy „három tavasz” névvel is illetett időszak három évszáma.

1993 óta a II. világháborús emlékmű áll a „Réz Rozi” helyén. Fotó: Filep István

Látjuk, hogy fiatalokat egy emlékmű mellett megjelenítő kép hogyan válik kordokumentummá. Hogy egy „jó fotó” született-e, az nem a fényképezés pillanatában, hanem a képet szemlélő, azt ízlelgető befogadó által dől el. A muzeológus felelőssége, hogy jól válogat-e!