A gyalogló soproni sokfelé akadhat Széchenyi Istvánhoz köthető helyszínekbe. Sorolhatunk számtalan dolgot, például a lakhelyéül szolgáló Széchenyi-palotát vagy a soproni Takarékpénztár épületét, aminek az első részvényét ő jegyezte. Azonban kevésbé ismert, hogy van egy hely Sopronban, amelynek a kialakulásában akaratán kívül közreműködött, és a romantikus regények világának megélésére vágyó ifjúság legendás játszóhelyévé vált.
Mindez még abban az időben történt, amikor a Deák téren még egy ház sem állt. A két végében a kórház (1796), majd az időközben megépült Evangélikus Tanítóképző (1857–58), vagy Képezde magasodott. A mostani tér teljes hosszában – egy mélyedésben – a Rák-patak csordogált. A Frankenburg úttól az Erzsébet utcáig terjedő hosszban Árokszernek nevezték a területet, onnan viszont a Deák téri iskola mögött található Kórház utcáig – ne keverjük össze a mai Kórház utcával – „Szedres” volt az elnevezése. Nevét a Sopron–Vas-i szederegylet által a patak mentén telepített szederfákról kapta. A szederegylet létesítésének gondolata Széchenyi fejében fogalmazódott meg, amit részletesen a Selyemrül című művében dolgozott ki. A Sopron–Vas-i szederegylet 1841-ben alakult meg, és Széchenyi lett az elnöke. A cél a selyem ügyének terjesztése volt hazánkban a szederfatelepítés által. A kezdeményező arra talán nem is gondolt, hogy a diákok által kedvelt helyszín lesz. Bokros, fás, vadregényes hely volt, amely Széchenyi selyemhernyó-tenyésztési tervének köszönhette létrejöttét. Annak ellenére, hogy a huszadik század első évtizedeire a patakot a Deák tér teljes hosszában befedték, továbbra is az ifjúság gyülekező és játszóhelye maradt. A rejtőzködésnek számos lehetősége volt itt, így 1910-ben egy fiatalokból álló rablóbanda, amely a Lövéreket fosztogatta, a befedett patak boltozata alatt rejtegette az ellopott holmikat.
Hogyan felejtettük el a Szedrest? A tér keleti végében 1930-ban átadták az Evangélikus Teológia épületét (ma Deák Téri Általános Iskola), a mögötte álló régi kórházépületet a Kőfaragó téri lakótelep építésekor bontották le. Szerepét megörökölte 1919-ben a Győri úton átadott kórház. A Deák teret a Magyar utcával összekötő sikátornak még a Szedres nevet adták a korábbi Kórház utca helyett (nevét ma az „új” Erzsébet-kórház mellett található utca viseli), aztán a Szedres név is elveszett a lakótelep megépítésének idején.
