Alighanem megesett Önökkel is, hogy kezükben egy bédekkerrel (útikönyv – a szerk.), a felfedezés vágyától lelkesülve próbáltak egy várost feltárni, megismerni. Már a 15. századtól kezdve ismerünk leveleket, utazók útleírásait, amelyekből megtudunk több-kevesebb információt városunkról. Csatkai Endre gyűjtötte mindezeket egybe – maga is megjegyezve, hogy nem teljes körűen – az „Idegenek a régi Sopronról” című írásában. Egy város rangját emeli, ha van egyfajta szellemi visszhang, például: hány városkalauzt jelentetnek meg róla. Mennyire újítják meg ezeket, vagy milyen gyakran születnek újak? Sopron esetében az első mai értelemben is teljes körűnek mondható „útmutató” 1886-ban jelent meg Diem Gusztáv neve alatt. A német nyelvű kiadvány címe: Illustrirter Führer durch Oedenburg und seine Umgebung (Sopron és környékének illusztrált útikalauza). Az ezt követő száz évben számos hasonló szolgálta a turistákat. Ámde volt egy, amely évtizedeken át töretlen népszerűségnek örvendett, és a mai napig – még Sopron kutatói is – fellapozzák a megfelelő oldalait, ha gyors információra van szükségük.

Czellár Katalin neve sok soproni számára ismerősen cseng. Városunkban a hírnevét a Panoráma magyar városok sorozat részeként megjelent, Sopron című városismertetője hozta meg. Az 1988-as első kiadást további kettő (1988, 2000) követte, így mondhatjuk, hogy negyedik évtizede, napjainkig hivatkozás sokak számára a szerzemény. A történeti áttekintést követően a Fő téren indítja a részletes bemutató leírást. Bár lehet hiányolni egy-egy helyet vagy témát, de sosem lehet és lesz teljes körű egy ilyen útmutató. Például az első kiadás azt a feltételezést közölte, hogy a római fórum a Fő térrel eshet egybe. A logikus feltételezést azóta megcáfolta dr. Gömöri János régész ásatása a Szent György és az Új utca sarkán. Éppen a megjelenés körüli években tisztázta a határokat (1979–1982). A hosszú évekig zajló ásatás első éveiben lokalizálta, hogy a Fő tér közvetlen szomszédságában, a városháza sarkától indulva a Városház utca – Új utca – Szent György utca térségében terült el. Nyilvánvaló elírás vagy szedési hiba, hogy az egykor a Mária-oszlopnál álló Boldogasszony-templomot nem 1632-ben, hanem 1532-ben bontották el, amikor a török Kőszeget ostromolta.

Mostanság az online világból szerezzük ismereteinket útjainkhoz. Hozzájutunk a legfrissebb információkhoz, vagy megnézhetjük a YouTube-on a legújabb úti beszámolókat összevetve emberek élményeit, benyomásait. Ugyan jó dolog, hogy ma személyes tapasztalatok birtokába is juthatunk, és egy kattintással a világot bejárhatjuk, de Czellár Katalin Sopron című útikönyvét a szívünk polcán őrizzük, hogy vezessen bennünket a soproni emlékezet ösvényein.

Tekintse meg kvízünket!