A több évszázada készült látképeken egy város – többek között – felismerhető volt a jellegzetes épületekről vagy azok sziluettjéről. Sopron esetében a Tűztorony és a templomtornyok ábrázolása volt elmaradhatatlan, azonban a 20. század második felében az alig néhány évtizedet megélt Károly-kilátó is rászolgált ifjúkora ellenére, hogy a város szimbólumaként hivatkozzunk rá. Bár a tévétorony méreténél fogva hamarabb ragadja meg a tekintetünket, de a Károly-kilátó jellemző alakja mélyebb hordozója történelmünknek, eszméinknek, kultúránknak és Sopronhoz fűződő érzelmi kötődésünknek.

Fotó: A Károly-kilátó az 1980-as években.

Fotó: Finta Béla, Soproni Múzeum

A Soproni Városszépítő Egyesület legjelentősebb produktumának tekinthetjük, építését 1935 őszén fejezték be, majd 1936. június 12-én avatták fel. Igazi szimbólummá a háborút követő évtizedekben vált, amikor sok-sok kiadványra, programajánló füzetbe és szórólapra került fel a szakszervezeti üdültetés időszakában. Mára a fotója az útikönyvekből szinte kihagyhatatlanná vált. Jelképeink üzenetekkel bírnak, de mit üzenhet nekünk a Károly-kilátó? Az alábbiakat mindenképpen: fontos a közösség, a kitartás és a hagyomány. Egyrészt építésének története szép példája annak, hogy együtt, közösségben többre vagyunk képesek, és sokkal erősebbek vagyunk, mint önmagunkban. A Városszépítő Egyesület sok tagjának munkájára és sokak adományára volt szükség elkészültéhez. Ezen kívül az elődeink kitartása és elkötelezettsége kellett megvalósulásához, hiszen háromszor kellett újrakezdeni a pénz előteremtését, hogy a fakilátó helyére végre állandó kőkilátó épüljön. Kezdésként 1901-ben, az Építőbank bukásakor veszett oda a számlán gyűlő pénz. Másodszor az első világháborút követő infláció miatt értéktelenedett el az összegyűjtött vagyon. Ez sem szegte a kedvet, így aztán számos soproni adománynak és a városnak köszönhetően a harmadik alkalommal sikerrel jártak. Elnevezésével a helyi hagyomány ápolása mellett döntöttek. Szóba került, hogy IV. Károly utolsó magyar királyról „Károly király” kilátónak nevezik, azonban nagy elődünk emlékét őrizve egy soproni nyomdászról, Romwalter Károlyról nevezték el, aki fiával együtt a Károly-kilátó helyén álló első fakilátót építtette 1876-ban. A kezdetekben Károlyvárnak is nevezett messzelátó számos rejtett üzenetet hordoz. Talán olyat is, ami Önnek személyes…

Tekintse meg kvízünket!