Gantner Antal fényképe a Kisvárkerület egy régen elbontott épületét ábrázolja. Hogy ki volt ő? Különleges figurája Sopronnak, akit sokan ismertek. A Kaszinó ruhatárosaként dolgozott, de valójában sokkal több volt egyszerű kabátok és kalapok őrzőjénél. Miközben a vendégek tulajdona felett őrködött, a Kaszinó könyvtárában kiválasztott könyvek világába merült. Egy idő múlva saját maga is birtokolt egyre több soproni emléket, és könyveket írt. Krónikás naptárakat adott ki, majd lapot indított Képes Dunántúli Tárogató címmel, amelyben az első világháború alatt készített dokumentumértékű fotóit is megjelentette. Igencsak értékes fotói közül most egyről ejtenék szót, amely az egykori Kisvárkerületen álló húscsarnokot mutatja az első világháború idején.

A huszadik század elején alig volt komolyabb városi építkezés Sopronban, ezért is érdekes a képen látható épület. Azért történt néhány pozitív esemény, például a város kiemelt ügyeként említsük meg a régi színház átépítését 1909-ben! A fotográfia több szempontból is dokumentumértékű. A városi húscsarnok bejáratát látjuk. A fedett épület 1912-ben született meg azzal a szándékkal, hogy méltó, rendezett otthont adjon azoknak a húsvágóknak, akik addig kocsibódékból és sátrak alól kínálták portékájukat. A földművelésügyi miniszter rendelete ekkortájt szabályozta a hús piaci árusítását, így elkerülhetetlen lett a higiénikusabb körülmények biztosítása. Bár több feltétel mellett zárt sátrakban is lehetett húst árusítani, de a rendelet ekkortól kívánatosnak tartotta, hogy erre a célra vásárcsarnokokat vagy húscsarnokokat létesítsenek. Mintegy 30 évet élt, mert 1942-ben lebontották. Más nézőpontból vizsgálva a fotót látjuk, hogy a kép nem csupán egy fontos ingatlant mutat: inkább egy kor lenyomata, a nélkülözés csendes, mégis megrendítő bizonyítéka. A sorban állás szemtanúi vagyunk! Az emberek mindennapjainak részévé vált az élelmiszerhiány, a hús és a zsír árának növekedése. Drágult a petróleum, ezért úgy spóroltak, hogy korábban feküdtek és később keltek. Alig várták, hogy a nappalok hosszabbodjanak. Az infláció és annak következményei gyötrődést és szenvedést okoztak. Sorban álltak, és újra csak sorban álltak mindenütt, gyakran hiába: a várakozás végén kiderült, hogy mire a sor elérte volna célját, már elfogyott minden.

A Soproni Múzeum féltve őrzött kordokumentuma, sok más háborús felvétel között, felidézi számunkra a háború sötét árnyait, az emberi megpróbáltatásokat, és az ismeretlen sorsoknak az arcaival közöl megrendítő üzeneteket. 

Tekintse meg kvízünket!