1993
Sopron bemutatkozik – cél a minőségi turizmus
Az önkormányzat ez évi költségvetésében sok más mellett szerepel egy olyan idegenforgalmi témájú film elkészítésének a finanszírozása, amely a várost történelmi nevezetességein, illetve kulturális értékein keresztül mutatja be. A már meglévő filmek ugyanis többségükben reklámfilmek: szállodákat, vállalkozásokat, éttermeket mutatnak be, sokkal inkább a bevásárlóturizmusnak kedvezve ezzel, mintsem a város egészét étfogó turizmusnak. Az elkészült filmet elküldenék a testvérvárosoknak, illetve a kereskedelemben is értékesíteni szeretnék. A pályázati felhívást várhatóan május 30-ig közzéteszik, a beérkezett pályázatokat pedig egy munkacsoport bírálja majd el, melynek tagjai a határozati javaslat szerint: Bircher Erzsébet, Varga János, dr. Kárpáti László, Prátser Ferenc, Vránich István, Szigethy Dezső és dr. Askercz Éva. (Soproni Hírlap)
1968
Autóverseny Sopronban
Angol, francia, nyugatnémet és osztrák autóversenyzők is részt vesznek a Soproni Ünnepi Hetek keretében megrendezésre kerülő nemzetközi autó gyorsasági versenyen július 7-én Sopronban. A Lőverekben lévő 5300 méteres Szabadság körúti pályán a túrakocsik osztályában a következő hat magyar versenyző indul: Balatoni Mihály (Skoda), Kesjár János (NSU), Kiskos Péter (FIAT 1500), Nagy László (Steyr-Puch), Szabó I. László (Volkswagen) és Tóth Ferenc (Volkswagen) (Népsport)
1918
Magyar lány, ki orosz hadifogságban volt
Az élet gyakran szolgál érdekes regényekkel. A Sopron-vármegyei Újtelek községben ismert földműves család gyermeke Glocknitzer Anna. Ügyes tánctudása révén jóval a háború kitörése előtt Bukarestbe, a Casino de Parisba került táncosnőnek. Itt meglátta és megszerette őt egy török katonatiszt, névszerint Osman Seddik bej és nőül is vette. Egy ideig Konstantinápolyban laktak, ahonnan a török menyecske néha hazajött Újtelekre szülői meglátogatására, a kislányát pedig egy bécsi nevelőintézetben helyezte el. Jött azonban a háború. A férjnek, ki őrnagy a török hadseregben, be kellett vonulnia. Kis-Ázsiába küldték őt, ahol Erzerum várát védte ő is. Ide követte őt a felesége és a kislánya. Egyszerre csak kezdett rosszul állni a törökök dolga Erzerumban. A polgári lakosság elmenekült.  Osman Seddikné azonban maradt, mert az ura tífuszba esett, és nem akarta őt magára hagyni. Így történt, hogy amikor Erzerum vára az oroszok kezébe került, az őrnagyon kívül a felesége és a kislány is fogságba jutottak. Sok hányattatás után Szibériába kerültek. Most, hogy a háború a törökökkel véget ért, megengedték az asszonynak és gyermekének, hogy Svédországon keresztül hazautazzon. Így került a magyar lányból lett török menyecske Újtelekre, ahol most leányával együtt a nagy út fáradalmait pihenik ki. Majd ha azután, hogy a bej is hazamehet, akkor ők is elutaznak Konstantinápolyba. Mindenesetre nevezetes dolog, hogy nemcsak derék katonáink járták meg az orosz hadifogság kálváriás útját, hanem akadt köztük egy asszony és egy gyermekleány is, kik Konstantinápolyon és Kis-Ázsián keresztül eljutottak Szibéria hómezőire, onnan pedig Svédországon keresztül vissza Magyarországra. (Soproni Napló)

Összeállította: Pluzsik Tamás