Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Újjáépítés a tűzvész után

Újjáépítés a tűzvész után

| Munkatársunktól | Kultúra

A Fertő tavi 21 cölöpházból tíz elpusztult, van, ahol csak az üszkös facölöpök merednek a hajdani nádtetős faépület helyén – ez maradt a június végi tűzvész után.

A hatóságok eljárást indítottak: a katasztrófavédelemnél azt kö­­­zölték lapunkkal, hogy még folyamatban van a vizsgálat. A me­­gyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya gondatlan közveszély okozásának vétsége miatt ismeretlen tettes ellen foly­­tat nyomozást. Ennek határideje október vége, ám ez szükség esetén meghosszabbítható. Mint azt a sajtóosztályon megtudtuk, az eljárás során a rendőrség – szakértők bevonásával – vizsgálja többek között, hogy mulasztás, gondatlan magatartás vezetett-e az eseményhez, vagy esetleg nem emberi magatartás volt a tűz oka. Ennek függvényében halad tovább, majd fejeződik be a nyomozás. 

Semmibe meredő fémlépcső, háztartásigép-maradványok a ro­­mok között, üszkös gerendák, lécek, a móló végén árválkodó nyugágy, gazdátlanul maradt vízibicikli, csodával határos módon érintetlenül maradt petúnia a megfeketedett cölöpök előtt és a mindenhol érezhető füstszag – szívet fájdító nyomok. A leégett házakat dróthálóval körbekerítették, hogy a megégett, elfeketedett maradványok ne sodródjanak ki a nyílt vízre. A házakhoz vezető mólósor ép maradt, legtöbb helyen az építményekhez vezető kapuk is, melyek lezárva, több helyen léccel átszögezve hirdetik: „Életveszélyes! Belépni tilos!”.

– A móló üzemeltetőjeként és az egyik ház tulajdonosaként a soproni vízmű – más károsultakhoz hasonlóan – az elmúlt évtizedek emlékeit vesztette és siratta el. Társaságunk szándéka, hogy amennyiben a hatóságok nem támasztanak egy új épület megépítése elé irreális korlátokat, akkor pótolja a leégett épületet – nyilatkozta a Soproni Témának Rádonyi László, a cég vezérigazgatója.

Az egyik – épen maradt – cö­­löpház tulajdonosa, Som János naponta szembesül a pusztítás nyomaival, ugyanis a tűzvész után is rendszeresen kijár a Fertő tóra: – Nagy szerencsém volt, hogy azon a napon éppen itt aludtam – emlékezett vissza. – Délelőtt tíz óra körül akkora füst borította el a területet, hogy alig láttunk. S egyből kiderült: bizony lángra kapott az egyik ház. Azonnal megkezdtük a te­­tőnk vízzel való hűtését. Mire hozzánk ért a tűz, már csurom víz volt a nád és a fa. Köszönet a tűzoltóknak is, akik emberfeletti munkát végeztek. A pusztítás erejét jól jellemzi, hogy volt olyan cölöpház, amely fél óra alatt leégett. A le­­vegőben ökölnyi égő náddarabok repkedtek. Félelmetes volt átélni, ahogy a tűz végigszaladt a házakon.

Kapcsolódó cikkek

Őszintén az életről

Őszintén az életről

2024. 04. 10. | Szilágyi Andrea

Májustól kapható a könyvesboltokban Élő Csenge Enikő soproni születésű költő első verseskötete: az Apám országa című műben a főhős a létezés és az éle...