Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Új kötet a koronázásról
A könyv borítója III. Ferdinánd koronázási portréjával és ceremóniájával

1625 ősze: amikor Sopronra figyelt egész Európa

Új kötet a koronázásról

| Huszár Judit | Kultúra

Többéves kutatómunka után megjelent az 1625 őszi soproni koronázó országgyűlésről szóló könyv. A tanulmánykötetet minden történelem iránt érdeklődőnek, valamint a lokálpatriótának ajánlja az egyik szerkesztő és szerző, Pálffy Géza professzor, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője.

– Hogyan jött a könyv ötlete? Nem ez az első kötete a soproni történelmi eseményekről, A Szent Korona Sopronban című könyvét lapunkban is bemutattuk.

– A 2012 óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legfőbb nemzeti ereklyénk históriájának vizsgálata mellett a magyar koronázások feltárásával is foglalkozik. A 17. században három koronázó országgyűlést (1622, 1625, 1681) tartottak Sopronban. Az 1622 nyárinak 2014-ben már önálló kötetet szenteltünk (Egy új együttműködés kezdete. Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés), ahogy koronánk soproni tartózkodásainak is (A Szent Korona Sopronban). Az új kiadvány e munkák szerves folytatása.

– Milyen forrásokat használtak fel a megíráshoz?

– Habsburg III. Ferdinánd magyar koronázása miatt (amely Mária Anna spanyol infánsnővel kötendő házasságának előfeltétele volt) 1625 őszén Sopronra figyelt Európa. Ezért a bécsi, brüsszeli, budapesti és Kárpát-medencebeli forrásfeltárást széles körű római és spanyolországi kutatások egészítették ki. Mindezt ezúttal is csapatmunkában és interdiszciplináris keretek között végeztük. Munkánk mintegy fél évtizeden át tartott.

– Mi a jelentősége az 1625 végi soproni koronázó országgyűlésnek?

– Egyfelől Sopron nevét hosszú időre megtanulta Európa, hiszen a kora újkorban alig volt olyan magyar diéta, amelynek eseményeit ennyire befolyásolta volna a Habsburg-dinasztia spanyol és osztrák ágának viszonya. Másfelől a bécsi udvar és a magyar rendek között 1622 nyarán Sopronban létrejött kiegyezést 1625 őszén a magyar politikai elit többsége újfent megszilárdította. Eközben megerősödtek a katolikus nagyurak pozíciói, amit jól jelzett, hogy Esterházy Miklós október 25-i nádorrá választásával pályája csúcsára ért. Ám mindezek érdekében a tárgyaló felek komolyabb engedményekre kényszerültek, a diéta vége felé a felekezeti ellentétek miatt még a hazai parlamentarizmus első ismert verekedésére is sor került.

– Kiknek ajánlaná legújabb kötetét?

– Mindenkinek, aki érdeklődik Sopron 17. századi aranykora, a magyar országgyűlések és koronázások, a Habsburg–magyar kapcsolatok, a Szent Korona vagy éppen Pázmány Péter és Esterházy Miklós tevékenysége iránt – így természetesen jó szívvel ajánlom a soproni lokálpatriotáknak is. A könyv ezért jelent meg a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és Győr–Moson–Sopron Megye Soproni Levéltára közös kiadványaként a levéltár tanulmánykötet-sorozatában; egyik szerkesztője Dominkovits Péter soproni levéltár-igazgató volt.

Kapcsolódó cikkek

Újévi köszöntő - videó

Újévi köszöntő - videó

2021. 01. 04. | Munkatársunktól

A Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar televíziós koncertjével a Sopron Balett közreműködésével üdvözli a 2021-es esztendőt január 1-én este. A nézők dr. Farkas Ciprián polgármesteri köszöntőjének részeként láthatják a korábban elkészült felvételt.

Az év ütőhangszerese: Horváth Kornél

Az év ütőhangszerese: Horváth Kornél

2021. 01. 04. | Munkatársunktól

Horváth Kornél nyerte el az év dzsessz-ütőhangszerese címet a magyarjazz.hu portál első ízben megtartott közönségszavazásán. A lövői születésű, Sopronhoz sok szállal kötődő népszerű, Kossuth-díjas zenész, a SopronDrum alapítója és művészeti vezetője örül ennek az elismerésnek és már nagyon várja, hogy jövő nyáron egy hétvége alatt három világsztár és velük együtt tizenhárom Grammy-díj érkezzen a fertőrákosi barlangszínházba az Európában egyedülálló fesztiválra.