Az ismert meséből az idén 150 éve született Kárpáti Sándor zeneszerző, a soproni tanítóképző legendás oktatója és igazgatóhelyettese faragott táncregét 1905-ben. Az alkotás a művész halála után hosszú ideig feledésbe merült, megtalálása után Dárdai Árpád, a Lenck-villa Kamaraegyüttes karnagya dolgozta át egyfelvonásos, 50 perces balettzenévé.

Az ősbemutató előtt pódiumbeszélgetést tartottak a mesetáncjáték munkatársaival. Alekszej Batrakov rendező–koreográfus hangsúlyozta: oroszként nem volt nehéz dolga a magyar mese színpadra vitelével, hiszen az orosz és magyar nép mesevilága hasonló.

Húros Annamária díszlet- és jelmeztervezőt a mű születésének ideje ihlette meg: a 49 jelmezt és a színpadi díszletet a szecessziós stílus jellemzi.

Kóczán Péter karnagy, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője elmondta, Kárpáti Sándor zenéjében a magyar csárdás, német polka és a monarchia indulóinak hangulata is felsejlik, az ütemes zenéket a gyermekek élvezetesnek tartják.

Dr. Kárpáti György, Kárpáti Sándor unokája elmondta, nagyon örül, hogy színpadra került a hosszú időre elfeledett mű.

A mese további soproni vonatkozása, hogy a történetet animációs film formájában is feldolgozták 2003-ban, a rendező Richly Zsolt, soproni származású egykori animátor, Balázsi Béla-díjas, érdemes és kiváló művész, a Kockásfülű nyúl megalkotója volt.