1986

Tanévnyitó az egyetemen

Tegnap délelőtt megkezdődött a 179. oktatási év a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az ünnepélyes egyetemi tanácsülés színhelye a Liszt Ferenc Művelődési Központ volt, ahol dr. Gál János, az egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket, köztük Tömpe Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, valamint az évnyitó ünnepségen megjelent hallgatókat és szülőket. A megújulás eredményének tekinthető, hogy az egyetemhez tartozó székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar főigazgatói státust kapott, továbbá az is, hogy az erdőmérnöki karon környezetvédelmi tanszék kezdi meg működését az új tanévtől. Az ünnepség végén dr. Jakál László KISZ-titkár köszöntötte az új egyetemi polgárokat, majd dr. Gál János hivatalosan is megnyitotta az új tanévet. (Kisalföld)

1941

Régi szerelem virágzott ki Sopronban

Dorn Máriát még a világháború idején eljegyezte Máté Lajos soproni napszámos, aki utána rövidesen kikerült a harctérre, és attól kezdve nem adott jelt magáról. A leány hosszú ideig várt vőlegényére, viselte a karikagyűrűt is, de mert hosszú ideig nem jelentkezett, azt hitte, hogy Máté Lajos meghalt. Új kérője akadt, s már-már hallgatott a szavára, ezért le akarta húzni ujjáról a jegygyűrűt. A gyűrű azonban a legnagyobb erőfeszítéssel sem volt eltávolítható az ujjáról, ami annyira hatott a leányra, hogy kiadta útját az új kérőnek. A most lezajlott jugoszláviai háború végével aztán váratlanul visszatért Sopronba Máté Lajos, felkereste régi szerelmét, és Dorn Mária boldogsága határtalan lett, hogy annakidején a jegygyűrű visszatartotta, hogy másnak legyen a felesége. (Orosházi Friss Hírek)

1921

Kikiáltják az önálló nyugat-magyarországi köztársaságot

Nyugat-Magyarországból az a hír érkezett, hogy ott a fölkelők szervezkedése befejezéséhez közeledik, és a fölfegyverzett polgárőrségekkel együtt most már mintegy harmincezer főnyire szaporodott a fölkelő hadsereg. A fölkelés vezérei elérkezettnek látják az időt a nagyágyú elsütésére. Friedrich, Lehár ezredes és Héjjas főhadnagy, a fölkelés katonai vezérei Szombathelyen megállapodtak, hogy kikiáltják az önálló nyugat-magyarországi köztársaságot, és minden erővel megakadályozzák Nyugat-Magyarország átadását. Ha kell, szembeszállnak a kisantanttal éppen úgy, mint a nagyantanttal. Ennek a puccsnak a célja az volna, hogy fölmentse a magyar kormányt a nyugat-magyarországi ellenállásért való felelősség alól, és eltérítse az antant figyelmét a mozgalom karlista jellegéről. A Duna–Tisza-közén, Kecskeméten és Budapesten napról napra alakulnak új gárdák, amelyek nagyobb csoportokban utaznak Nyugat-Magyarországra, ahol szigorú katonai fegyelemmel készítik őket elő a harcokra. (Jövő)

Összeállította: Pluzsik Tamás