– Idén lesz száz éve, hogy 1919. július 4-én a Szent Mihály-temetőben kivégezték Szántó Róbertet, a nagymamám édestestvérét. Az évforduló kapcsán úgy éreztem, össze kell rendeznem az emlékeket és ezeket bemutatni az utókor számára is – mondta Vörös Ákos. – A főszereplő Szántó Róbert lesz. Az ő életén keresztül szeretnék emléket állítani a terror soproni áldozatainak is, köztük Fennesz Rezsőnek, illetve Szemelliker Antalnak. Az írás megkezdése előtt rendszereztem a családi archívumot, valamint levéltári kutatásokat is végeztem. A tervek szerint több fotót, feljegyzést, valamint képeslapot is bemutatunk majd a várhatóan szeptemberben megjelenő könyvben. 

Az egyik fejezetben arról lehet olvasni, hogy 1919-ben számos poncichter és polgár a Széchenyi téren tüntetett a borra kivetendő magas adók ellen. Ezt megtudva a Rákóczi utca felől fegyveresek rontottak rájuk, és négy gazdapolgárt agyonvertek. Egy másik részben Muhr Ottmár – Szántó Róbert példaképe –, a limanovai hős alakja elevenedik meg. Az 1919-es év krónikájához tartozik az is, hogy ebben az évben kezdte meg működését Sopronban a Selmecbányáról átköltözött akadémia, így erről is szó lesz majd a könyvben.

A vörösterror Sopron környékén is követelt áldozatokat. Sopronkövesden Szamuely Tibor személyes utasítása nyomán végezték ki Schmidt Mátyás vasutast és fiát. Az ő bűnük az volt, hogy nem jelentették: a településen felszedték a síneket. A helyiek ugyanis így akarták megakadályozni falujuk kirablását. Vörös Ákos megemlékezik még a Sopronnyéken (Necken­markt) született Wohlmuth Ferenc császári plébánosról. Őt azért akasztották fel, mert félreértésből néhány fiatal a kommunizmus elleni szervezkedéssel vádolta meg.