Soproni József háromévesen autodidakta módon kezdett zongorázni, hatévesen már zeneiskolába járt, később orgonálni is megtanult. Nagyon korán megmutatkozott virtuóz improvizáló képessége is, első egyházi műveit tizenhét éves korában írta.

Sopron neves szülöttének alakját, munkásságát a zeneszerző testvérének, dr. Schwarz Mária gyermekorvos fiának, Veres Miklósnak a segítségével idéztük fel. – Nagybátyám igazi polihisztor volt, a zene mellett kiválóan rajzolt, élénken érdeklődött a történelem, a képzőművészet és az építészet iránt is, több nyelvet, köztük a latint is elsajátította. Szívvel-lélekkel csinált mindent, amibe belekezdett. Nagyon nagy munkabírással rendelkezett. Bár később a munkája révén Budapestre költözött, de szívében örökké soproni maradt. Anyai nagyszülei a Szent Mihály-templom melletti sekrestyésházban laktak, mivel nagyapja hosszú éveken keresztül a templom sekrestyése volt, ő és édesanyám is ennek az épületnek a fagerendás nagyszobájában született.

Felemelő érzés volt számára, amikor az 1991-ben írt Missa Scarbantiensis című miséjét a Szent Mihály-templomban mutatták be. Ennek latin nyelvű ajánlásában így fogalmazott: „Hálás szívvel szülővárosomnak, Sopronnak, amelyet egyébként Scarbantiának vagy Oedenburgnak is neveztek, valamint őseim emlékezetére, akik sok évszázadon keresztül itt éltek, és itt vannak eltemetve.”.

Most elérkezett az idő, hogy Sopron tisztelegjen a neves zeneszerző előtt, így október 4-én fél 11-kor emléktáblát avatnak a Szent Mihály utca 26. szám alatti sekrestyésház épületének falánál. Itt az ügyet felkaroló Soproni Városszépítő Egyesület elnöke, Taschner Tamás, illetve egykori tanítványa, dr. Radics Éva zenetörténész, a grazi zeneakadémia nyugalmazott tanára mond ünnepi köszöntőt. A zeneiskola vegyes kara előadja a zeneszerző Himnusz Sopronhoz című művét. Az ünnepélyes eseményen jelen lesz Soproni József családja, így felesége, gyermekei, unokái. 

A zeneszerző Sopronban született 1930-ban, zenei tanulmányait a soproni zeneiskolában kezdte, érettségijét a Széchenyi-gimnáziumban szerezte. 1957-ben diplomázott a Zeneakadémián, ahol később oktatott is, 1988-tól két cikluson át rektora is volt az akadémiának. Gazdag életművét számos mise, zenekari darab, szóló- és kamarazenei mű reprezentálja. Munkásságát többek közt Kossuth-, Bartók–Pásztory-díjjal, a Nemzet Művésze díjjal ismerték el, 2000-ben szülővárosa Sopron Díszpolgára címmel tüntette ki.

Tekintse meg kvízünket!