Látványos tündérjáték

Tamási Áron Ördögölő Józsiás című műve egyszerre szól tündérekről, ördögökről, hatalomról, árulásról, hazaszeretetről, hűségről, szerelemről és természetesen, anélkül hogy elárulnánk a titkokat: a végén a jó győz a gonosz felett. Az 1950-es évek elején született a mű, amikor Tamási Áron mesébe bújtatta, mit gondol az akkori rendszerről.

Talán mondanunk sem kell, hogy bemutatóról így szó sem lehetett. Egy évvel az 1956-os forradalmat követően vasárnap délelőtti matiné keretében a budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzte a darabot, de a bemutató ekkor is elmaradt... Nyilván, a regnáló hatalom magát inkább Bakszénnek, az ördög megbízottjának, mintsem Józsiásnak, a nép küldöttének érezte. Az ősbemutatóra még további negyed századot kellett várni, amikor is Gali László rendezésében a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatta be a tündérjátékot.

– Az Ördögölő Józsiás egy olyan tanmese, mint Jónás sorsa az Ószövetségben – mondta Pataki András, a darab rendezője és díszlettervezője. – Tamási Áron elénk tár egy olyan történetet, melynek hátterében ott van a kultúránk, a világunk, a motívumaink, az elmúlt évszázadaink.

Az előadás különleges értéke az élő zene, annak hangzásvilága, az, hogy az előadás zenekara a Kossuth-díjas Szarka Gyula vezetésével végig a színpadon, pontosabban a színpad fölött játszik. Az előadás címszerepében Papp Attilát, Jázminaként pedig Molnár Anikót láthatjuk. A főördög, Bakszén szerepét Savanyu Gergely alakítja, Lámsza király Pelsőczy László.

A Sopron Balett tagjai mellett a további szerepekben Major Zsoltot, Kisfaludy Zsófiát, Farkas Tamást, Horányi Lászlót, Marosszéki Tamást, Kósa Zsoltot, Verebes Juditot, Dévai Zoltánt, Szilágyi Áront és Virág Györgyöt láthatjuk. A táncokat Demcsák Ottó koreografálta, míg a rendkívül látványos jelmezeket Szélyes Andrea tervezte.