„Egy nagy himnusz az egész Fertő tája” – írta Harsányi Lajos, akit a Fertő költőjének tartunk. Wosinski Kázmér balfi–soproni festőművész számára a tó hasonló jelentéssel bírt, őt méltán nevezhetjük a Fertő festőjének.

– A művész születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztük meg a kiállítást – mesélte Szabó Attila, a tárlat szervezője. – Minden darab magánszemélyek tulajdonában van, a képeket művészetkedvelők ajánlották fel a kiállítás idejére. Amikor úgy öt évvel ezelőtt a bánfalvi fiókkönyvtár munkatársa lettem, a régi soproni művészet bűvkörébe kerültem. Elképesztően gazdag anyag, Rázó József, Mühl Aladár, Mende Gusztáv, Giczy János, csak pár név a sok közül. Az évek során több kiállításnak is helyet adtunk. Valahol olvastam, hogy Sopronban nyári estéken sétálva, ha benézünk a nyitott ablakokon, mindenütt képeket látunk a falakon. Itt még sokan a művészetekkel együtt élnek, azaz élik a kultúrát: például játszanak hangszereken, őrzik a régi polgári hagyományokat. Ha valami, ez megnemesíti az ember életét, lelkét. Sok meghívást kapok ma is idős soproniaktól, akik egy-egy festményt őriznek otthonaikban. A régi soproni vagy Sopron környéki művészek életműve ma magánszemélyek tulajdonában vagy múzeumi raktárakban van. Méltó lenne számukra egy állandó tárlat.

A bánfalvi kiállítás könyvtári program, ahogy a szervező fogalmaz, összetett kulturális élmény, a festmények mellett a művész életrajzával, Becht Rezső és Winkler Barnabás vele foglalkozó tanulmányaival és katalógusokkal is megismerkedhetnek a látogatók. A tárlat szeptember 28-tól október 28-ig látogatható a bánfalvi könyvtár nyitvatartási idejében. A járványhelyzet miatt megnyitót nem tartanak, de Fejér Zoltán festőművész megnyitóra írt sorait a helyszínen elolvashatják az érdeklődők.

Wosinski Kázmér: Kismartonban született 1895. október 15-én, ősi lengyel nemesi család sarjaként. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd hazatért Balfra (a balfi gyógyfürdő édesapjához kötődik, ő vette meg és létesített ott gyógyközpontot). Kiállított a budapesti Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és a Soproni Művészeti Kör tárlatain is. Impresszionista festő volt, a legtöbb munkája akvarell. Műveit a Fertő tó világa, valamint Balf ihlette, de portrékat és bibliai témákat is festett. Több oltárképet is készített. 1967. október 24-én hunyt el Sopronban.