Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Az ezerarcú muzsika

„A kamarazene a városban szépen átível évszázadokon keresztül”

Az ezerarcú muzsika

| Köves Andrea | Kultúra

Október elseje a zene világnapja, a jeles esemény megünneplését a világhírű hegedűművész: ­Yehudi ­Menuhin kezdeményezte. Sopron múltjában jelentős szerepet játszott a muzsika, erről és a jelenről Kóczán Péterrel, a Soproni Liszt ­Ferenc Szimfonikus Zenekar művészeti vezető­jével beszélgettünk.

– Mennyire táplálkozik a város zenei élete a régi soproni zenei hagyományokból?

– Jó példa minderre a Soproni Zeneegyesület, amely nagyon szép múltra tekint vissza, és remélhetőleg a jövője is hasonlóan fényes lesz. Nagy öröm, hogy a pandémia után kezdenek magukra találni a kórusok, a zenélő közösségek. Nemcsak a nagy, intézményes, szép hagyományokra visszatekintő társaságokra gondolok, hanem iskolai kezdeményezésekre, amikor összeáll akár 2–3 hangszeres gitárral, szintetizátorral, dobbal, ők szintén a régi zenei hagyományokat viszik tovább mai köntösbe öltöztetve.

– A zene világnapja alkalmából kifejezetten a klasszikus muzsikára gondoljunk?

– Nem lehet ezt kategorizálni, hiszen a muzsika ezerarcú. A klasszikus, vagy másképpen megnevezve a komolyzene fogalma közmegegyezésen alapul. Olyan jellegű muzsikát értünk alatta, amely kiállta az idők próbáját, vagyis évtizedek, évszázadok múlva is szívesen hallgatjuk az adott darabot. Ugyanakkor bizonyos megközelítés szerint egy mai, könnyűzenének nevezett szám sokkal igényesebb és összetettebb lehet, mint egy klasszikusként számon tartott, 200 évvel ezelőtti muzsika.


– Visszatérve a soproni zenei hagyományokra: vajon ki lehet-e emelni olyan területet, amely jellemezte a múltat, és megjelenik napjainkban is?

– A kamarazene a városban szépen átível évszázadokon keresztül. Ez a fajta muzsikálás örömöt ad az együtt zenélőknek igazi közösségi élményt nyújtva és a közönségnek egyaránt. Jó látni, hogy a jövő zenész nemzedékének is igénye van az együtt zenélésre, ahol a kreativitását kiélheti, ahol terep nyílik a kísérletezésre is.

– A város egyik legjelentősebb zenei bázisa a szimfonikus zenekar. Mennyire mozgalmas az utóbbi időszakban az együttes élete?

– Emlékezetes koncertet adhattunk fiatal zenészeinkkel együtt egy gyönyörű olasz kisvárosban egy nagy múltú zenei fesztiválon, muzsikálhattunk kamarazenei formációkkal a barlangszínházban, és lemezfelvételt is készítettünk. Legközelebb október 2-án a Lions Club Sopron jótékonysági rendezvényén, a bánfalvi karmelita templomban lépünk fel. Telt házzal indult el a Crescendo bérletsorozatunk, de már készülünk a karácsonyi és az újévi koncertekre is.

Közös ünnep: Fantasztikus hangversennyel indítja 2022/23-as évadát a Győri Filharmonikus Zenekar szeptember 30-án 19 órától. A hangversenyt a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, Rajna Martin dirigálja. Elsőként egy Mozart-kompozíció (40. szimfónia) hangzik fel a Liszt-központban, majd a folytatásban Dvořák VIII. szimfóniája csendül fel. A Liszt Ferenc Hangversenybérlet november 10-én folytatódik. Az Északi fény című programban Grieg, Sibelius és Csajkovszkij műveiből válogat a Győri Filharmonikus Zenekar Berkes Kálmán vezényletével. 

Kapcsolódó cikkek

Őszintén az életről

Őszintén az életről

2024. 04. 10. | Szilágyi Andrea

Májustól kapható a könyvesboltokban Élő Csenge Enikő soproni születésű költő első verseskötete: az Apám országa című műben a főhős a létezés és az éle...