Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Az éltető kórusmuzsika
– Nagyon élveztük a Soproni Kórusünnepen való szereplést – mondta Makkos Ágnes (b), a Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar vezetője. Fotó: Németh Péter

„Felejthetetlen próbákkal és fellépésekkel telt el ez a közel két évtized”

Az éltető kórusmuzsika

| Köves Andrea | Kultúra

Fasang Árpád-díjban részesült Makkos Ágnes, a Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar vezetője. A magas rangú szakmai elismerést minden évben olyan pedagóguskórus karnagyának ítélik oda, aki hű a magyar kórusmozgalom egyik legnagyobb alakjának szellemiségéhez.

– Gratulálok a rangos elismeréshez! Hány évtizedes értékteremtő kórusszervező, irányító tevékenység áll a díj mögött?

– Röviden úgy tudom összefoglalni, hogy 12 plusz 19 év. Mindez azt jelenti, hogy 12 évig kórustag voltam, majd szólamvezető, betanító karnagy lettem, 2003 óta, amióta Dárdai Árpád leköszönt, néhány álmatlan éjszaka után elvállaltam a Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar vezetését. Azóta kiderült: remek döntést hoztam, sok-sok élménnyel, felejthetetlen próbákkal és fellépésekkel telt el ez a közel két évtized. Hetente kétszer próbálunk, amely természetesen a járványügyi helyzet alatt másképpen alakult, de most újra visszatértünk a „régi kerékvágásba”.

– A díj mindig egy ember kiemelkedő, odaadó munkáját ismeri el, azonban gondolom, a kitüntetés mégiscsak a kórus egészének is szól.

– A díj természetesen egy összetartó, remek közösség elismerése is. Szinte családtagokként tekintünk egymásra, nemcsak a közös éneklés szeretete kovácsolt és tart össze minket, hanem a sok-sok beszélgetés, a számtalan közösen megélt élmény, az, hogy mindig, mindenben számíthatnak egymásra a kórusunk tagjai.


– Mennyire vezetett egyenes út pályakezdőként a kórusmuzsikához?

– Annak idején egészen a főiskoláig nem voltam énekkaros, hegedűsként tevékenykedtem Demeter Laci bácsi tanítványaként, középiskolásként a szimfonikusoknál játszottam. Főiskolán ének szakos lévén kerültem énekkarba, ekkor fedeztem fel a kórusmuzsikban rejlő szépséget. Diplomázás után hazakerültem Sopronba, több helyütt is énekeltem, majd 1991-ben kerültem a Liszt Ferenc Pedagógus Énekkarba, ami számomra a kiteljesedést hozta. Mindemellett a domonkos templom énekkarát is vezetem.

– Mi mindenre készül a kórus a közeljövőben?

– Szerencsére fellépésekre készülünk. Nagyon élveztük a Soproni Kórusünnepen való szereplést a Lenck-villában, július első hétvégéjén a tagok egy része elutazik Budapestre egy nemzetközi kórusünnepre a MÜPÁ-ba, a zárókoncerten a többi kórussal együtt énekeljük Mozart Requiem című művét. Augusztus 20-ra meghívást kaptunk egy nagycenki ünnepi misére. Ősszel pedig már javában készülünk a jubileumunkra, hiszen jövőre ünnepeljük alakulásunknak 75. évfordulóját. Ha röviden akarnám kifejezni a terveinket: zene, zene és zene, amikor és ahol csak lehetőségünk nyílik rá.

Kapcsolódó cikkek

Őszintén az életről

Őszintén az életről

2024. 04. 10. | Szilágyi Andrea

Májustól kapható a könyvesboltokban Élő Csenge Enikő soproni születésű költő első verseskötete: az Apám országa című műben a főhős a létezés és az éle...