Az alkotás öröme
| Madarász Réka
Horváth F. Péter pasztelljein soproni utcák, udvarok és mesés tájak elevenednek meg. A művész szívét-lelkét beleviszi az alkotásaiba, amelyek az idő előrehaladtával egyre világosabbak.
A nyolcvanas években címfestéssel foglalkozott Horváth F. Péter. A technikát autodidakta módon sajátította el. Ekkor kezdett el képeket is festegetni, melyeket nagy örömmel fogadtak Németországban élő rokonai. Ezután Szabó Bélához és Roisz Vilmoshoz járt alapképzésre.
– Vili bácsi „fertőzött meg” barna monokróm képeivel – mesélte Péter. – Körülbelül 20 éve kezdtem el olajpasztellel dolgozni, majd áttértem a porpasztellre. Hasznos instrukciókat kaptam Pósa Edétől Sarródon. Mióta megtanultam az ő technikáját, teljesen más stílusban festek. Van néhány olajképem, és sokszor elgondolkodom azon, hogy váltanom kellene a pasztellről, de ettől mindig visszatart valami.
A művészre nagy hatással volt Grabner József is, akivel gyakran jártak együtt a természetbe ihletet meríteni. Péter fontosnak tartja, hogy az ember olyan dologgal foglalkozzon, amit szeret, hiszen ha valamit szívből csinálunk, az a minőségen is meglátszik. Neki ilyen a festés. A képek tükrözik a lelkivilágát is. A mesterei mindig azt mondták neki, hogy „Figyeld meg, minél idősebb leszel, annál jobban világosodsz!”. Így is lett. Pályája elején kedvelte az esti hangulatot, ma már inkább a napsütést örökíti meg.
– Néhány éve mentem nyugdíjba, azóta több időm jut az alkotásra – folytatta a festő. – Több önálló kiállításom is volt. Az első a soproni könyvtárban, majd Krisch Magdolna felkérésére az Escort Touristban, a következő a Rejpál-házban, és Oberschützenben is bemutattam a munkáimat. 65 évesen szerettem volna egy jubileumi tárlatot a Várkerület Galériában, de ez a nejem halála miatt egy évet csúszott. A Soproni Képzőművészeti Társaság tagjaként több csoportos kiállításon is részt vehettem/ vehetek. Egy festményem szerepelt a virtuális tavaszi tárlaton, most éppen egy volt osztálytársamnak készítek egy utcarészletet.
A művész elmondta, a nevében szereplő F. a Ferenc név rövidítése. 14 éves korában – amikor a személyigazolványa elkészült – tudta meg, hogy második neve is van.
– Két lányom van, Szilvia és Alida – tette hozzá az alkotó. – Szilviát Péternek vártuk, mert egészen a születéséig azt hittük, fiú lesz. A keresztnevemet végül is az ő egyik fia viszi tovább.