Az Arany Oroszlán Antik tulajdonosa, Patzner László műkereskedő–becsüs, közgazdász számára az antik darabok iránti érdeklődés sosem csupán hivatás volt, hanem gyerekkorából hozott szenvedély. Története egy családi örökség, egy régi álom beteljesülését meséli el.

– Festmények között nevelkedtem – kezdte László. – Szüleim különféle műalkotásokat, régiségeket gyűjtöttek, így a családi otthon falai is képekkel teltek meg.

Ebben a közegben nőtt fel László, akinek már gyermekként kialakult a festmények és műtárgyak iránti szeretete. Régi vágya volt, hogy megnyithassa saját műkereskedését. Párja ennek megvalósításában és a „kincsvadászatban” is lelkes társa. Tizenöt évvel ezelőtt vásárolták meg a várkerületi üzlethelyiségüket, amely hosszú ideig a tervezés és az előkészületek csendes időszakát élte. A műkereskedés végül tavaly novemberben nyitotta meg kapuit. Boltjukban gazdag és sokszínű kínálat várja az érdeklődőket: az olajfestmények, akvarellek és grafikák mellett díszvázák, ét- és teáskészletek, valamint különféle kerámiák, régi órák is vannak a polcokon. Bár az üzletben számos relikvia megtalálható, László számára a festmények jelentik a legnagyobb kincset. Aki betér hozzájuk, lehet, hogy vásárlóként távozik. De az is lehet, hogy gazdagabban egy történettel, egy új nézőponttal a múltról. László szívesen mesél egy-egy festmény eredetéről, a mögöttük húzódó sorsokról, történetekről.

A név és ami mögötte van

A bolt neve mögött személyes történet húzódik. Patzner László szépapja, Patzner Fülöp hercegi erdőmester porosz családból származott. Amikor Sopronba érkezett, beleszeretett egy helyi lányba, aki később a felesége lett. A fiatal nő édesapjáé volt a Várkerületen működő Arany Oroszlán Patika, a mai Oroszlán Gyógyszertár. László számára így nem volt kérdés, hogy üzlete az Arany Oroszlán Antik nevet kapja, tisztelegve ősei emléke előtt.

Patzner László hosszú évtizedeken át dolgozott a soproni önkormányzat belső ellenőrzési csoportjának vezetőjeként. Nyugdíjba vonulását követően, 2025. november végén feleségével közösen nyitotta meg műkereskedését.

Mi a kedvenc régi tárgya?

Maksai Sándor: A kedvenc tárgyam egy édesanyámtól kapott nyaklánc, melyet édesapám adott neki, mikor megházasodtak. Én vagyok az elsőszülött gyermek a családban, ezért én örököltem. Én is a fiamra fogom majd hagyni. 75 éve van az ékszer a család tulajdonában. Egy alma, egy kereszt és hajó alakú medál van rajta – ezek szimbolizálják a hitet, a reményt és a szeretetet. Sosem veszem le, nagyon vigyázok rá.

Dr. Hegedűs Márta: Amikor elvégeztem a jogi egyetemet, az édesanyám vett nekem egy hagyományos Justitia szobrot – ő az igazságszolgáltatás és az erkölcsi erő istennője a római mitológiában. Ezzel lepett meg akkor, a mai napig nagyon fontos nekem ez a tárgy. Hűen tükrözi, amiben hiszek – hogy az igazságszolgáltatás egyensúlyát, igazságosságát fejezi ki, melyre mindig törekedni kell. Az irodámban tartom, sokat jelent nekem. 

Tekintse meg kvízünket!