A főlevéltáros naplója

| Munkatársunktól

A Soproni Levéltár gondozásában jelent meg a Házi Jenő első világháborús naplóit, feljegyzéseit bemutató könyv. A naplókat Sopron egykori főlevéltárosa saját kezűleg, öt füzetbe jegyezte fel.

Házi Jenő gazdag hagyatékát a Soproni Levéltár őrzi, e forráscsoport fontos részét képezik a levéltáros, történész világháborús naplói. Az értékes naplókat Kincses Katalin Mária rendezte sajtó alá, a jegyzeteket is ő készítette el. Csákvári Kristóf alkotta meg a térképeket arról az útvonalról, ahol Házi Jenő katonaként járt. A szöveget a Soproni Levéltár munkatársai gépelték be, a bevezető tanulmányok Dominkovits Péter, valamint Kincses Katalin Mária nevéhez fűződnek.

– Házi Jenő a román hadüzenetkor ismét önként jelentkezett a frontra, 1916 októberében már a császári és királyi 82. székely gyalogezred katonájaként harcolt – olvasható Dominkovits Péter, a levéltár igazgatójának előszavában. – Az Ojtozi-szorosban meg is sérült. A későbbiekben a hadi tevékenységekben már nem vett részt, a hadellátás segítésére a monarchia államaiban utazva fémgyűjtéssel foglalkozott.

A hadtörténészek szerint Házi Jenő naplói elsőrangú forrásai a 94. gyalogezred (itt szolgált önkéntesként 1914-ben), valamint a 82. székely gyalogezred történetének, továbbá az első bosnyák hadtápzászlóalj tevékenységének. Az írásokból nemcsak a legfontosabb katonai és háborús, valamint politikai tényezőkről kapunk információt, de személy szerinti jellemzést találhatunk bennük a tiszti karról, a katonatársakról, részletes beszámolót a hadmozdulatokról, a csapatmozgásokról, általában minden hadi tevékenységről a pontos veszteségekig bezáróan.

Házi Jenő munkássága

Házi Jenő 1892. április 16-án született a mai Szlovákia területén lévő Vásárúton. 1917-ben nevezték ki a város főlevéltárosának, miután Töpler Kálmán Sopron akkori polgármestere az 1916-ban elhunyt Kugler Alajos helyére új vezetőt keresett. 1950-es váratlan kényszernyugdíjazásáig töltötte be ezt a posztot. Házi Jenő nevéhez fűződik Sopron középkori egyháztörténetének feldolgozása. A mai napig kézkönyvként használt kötet 1939-ben jelent meg.

Teljes verzió