– A darab egészen szokatlan utazásra hívja a nézőket. Hogyan ragadnád meg röviden a lényegét?

– Pörgős a sztori, sok poénnal, ugyanakkor szigorúan koreografált ritmusra épül. Hordozza a próza, a musical és a bábszínház világát.

– Milyen rendezői munka áll egy ilyen sokrétegű előadás mögött?

– A darabot Kellerwessel Klaus kifejezetten a soproni színészekre írta, én pedig rendezőként csatlakoztam hozzá. Az elején rengeteget ötleteltünk, meg kellett találnunk azt, ahol az én rendezői gondolkodásom és Klaus színházi nyelve találkozik. Azt szoktam mondani, hogy a darabot rendezőként én tudom a legjobban… körülbelül a próbaidőszak közepéig. Aztán eljön egy pont, amikor a színész már jobban ismeri a saját karakterét. Ilyenkor együtt keressük a megoldásokat. Az én rendezői nyelvem a dinamika: minél látványosabb és pörgősebb, annál jobb. Azt érzem, hogy ma a nézők egyre nehezebben ülnek végig egy kétórás, kétfelvonásos darabot, egyszerűen megváltozott az ingerküszöbünk. Olyan vizualitást kell teremteni, ami folyamatosan fenntartja a figyelmet. Ezért dolgozunk sok hangeffekttel, fényváltással, mozgással és humorral.

– Miért érzed közel magadhoz a komédia műfaját?

– Nap mint nap rengeteg borzalmas dolog történik körülöttünk, erős külső hatások érnek minket, amelyek felbosszantanak, elkeserítenek. Azt vettem észre magamon, hogy egyre szívesebben foglalkozom komédiával. Máshogy kell benne létezni, és egészen más élményt ad a nézőnek. Azt a jófajta humort szeretem, ami nem tolja túl erősen az üzenetet, mégis tanít.

– Ebben az értelemben a GÖRÖGSÉG tanító előadás is?

– Igen, de észrevétlenül, humorral tanít. Lexikálisan is ad pluszt: sok információt tudhatnak meg a nézők a görög mitológiáról. Közben megszeretik a karaktereket is. Nincs rossz figura, a végére mindenki összetalálkozik, és egyfajta nagy boldogság jön létre. Bízom benne, hogy a nézők számára ez felszabadulás. A premier január 16-án nagyon sikeres volt. A visszajelzések alapján minden korosztály kifejezetten szerette. Ez rendezőként a legjobb visszaigazolás. 

Varga Levente 1999-ben született Kecskeméten. A Pesti Magyar Színiakadémiára járt egy évig, majd Kaposváron színművészeti képzésen tanult. Első színházi szerepét a József Attila Színházban kapta, ezt követően több társulat munkájában is részt vett. A Gasztroszínház tagja, ahol színészként és rendezőként dolgozik, emellett a Trojka Színházi Társulásnál is játszott. Jelenleg egy újonnan alakuló színházi társulat alapító tagja. Másodszor rendez a Soproni Petőfi Színházban, első munkája itt a SÖRÖM című produkció volt.

Kellerwessel Klaus – pszichológus, költő és adattudományi szakmérnök – kifejezetten a színészekre írta a szerepet. Kecskeméten nőtt fel, az ELTE pszichológia és a veszprémi Pannon Egyetem mesterséges intelligencia szakán tanult. Írásai saját kötetein túl több antológiákban is helyet kapnak.