Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A belső csend képei
– A legnagyobb dicséret az volt számomra, amikor több gyerek is egymástól függetlenül azt mondta, hogy a képeimen a mennyország látható – mesélte lapunknak Kovács-Gombos Gábor. Fotó: Filep István

A láthatóval a láthatatlant tenné megtapasztalhatóvá

A belső csend képei

| Madarász Réka | Kultúra

A közelmúltban vehette át több évtizedes, magas színvonalú pedagógiai tevékenysége, kiemelkedő művészi alkotásai és jelentős művészetelméleti munkássága jutalmaként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Kovács-Gombos Gábor festőművész.

Október 17-én, a magyar festészet napjának előestéjén nyílik meg Kovács-Gombos Gábor önálló tárlata a Festőteremben.

– Negyven éve ismerem a Festőtermet, nemcsak kiállító művészként, hanem a hajdani soproni rajziskola vezetőjeként is, ugyanis éveken át zárás után a kiállított műtárgyak között rajzolhattak növendékeim – mesélte a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának docense. – Mivel a helyszín nagy, az elképzelésem az volt, hogy ez egyben egy visszatekintő tárlat is legyen, ahol a nézők nyomon követhetik a régi és a jelenlegi gondolkodásmódom közötti különbségeket egészen a korábbi, figurális képeimtől a mostani alkotásaimig.


Ám az a valószínűbb, hogy egy teljesen egységes képet tárok az érdeklődők elé a jelenlegi munkásságomról. Aki nyomon követi a festészetemet, tudja, hogy a mostani képeim nem igazán nonfiguratívak, nem igazán absztrakciók, hanem valahol az ábrázolás és a nem ábrázolás határán billegnek. Szándékosan teremtek meg olyan tereket a képeimen, amelyek sokféleképpen értelmezhetőek. Azt szeretném elérni ugyanis, hogy a láthatóval a láthatatlant tegyem megtapasztalhatóvá.


A művész a képeit eredetileg magánáhítat céljára szolgáló felszenteletlen, kvázi oltárképeknek szánta, melyek elé az ember leülhet imádkozni, és az alkotásokat nézve megtalálhatja az önnön belső csendjét.


– Mindig gyógyítani akartam a képeimmel. Nem tudok nemesebb feladatot elképzelni, mint az embereket a saját megtisztulásukhoz elvezetni – folytatta. – Alkotásaim Sopronban már elérték a missziós céljukat, ugyanis megtudtam, hogy Csizovszki Sándor addiktológiai konzultáns a fiam, Kovács-Gombos Dávid és az én festményeimmel végeztet képmeditációs gyakorlatokat a Soproni Gyógyközpont Pszichiátriai Osztályán. A legnagyobb dicséret pedig az volt számomra, amikor több kisgyerek is egymástól függetlenül azt mondta, hogy a képeimen a mennyország látható. Tudom, nem lehet elképzelni, mi vár ránk odaát, innen csak átleselkedhetünk a minden képzeletet meghaladó szépségbe, ragyogásba és fénybe. Csak a széppel és a jóval szeretnék Isten felé fordulni. Mindig ugyanezt festem, sok-sok változatban, ugyanezt próbálom tanítani immár negyven éve, és ugyanezt hirdetem az elméleti munkáimban is. Életemben így kapcsolódik össze a tanítás, a gyógyítás és a művészet.

Kapcsolódó cikkek

Most vagy soha!

Most vagy soha!

2024. 03. 20.

Március 14-től látható a mozikban a Most vagy soha! című romantikus kalandfilm március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról.

Monumentális alkotás

Monumentális alkotás

2024. 03. 20. | Kóczán Bálint

Nagyszabású élő koncertre készül Sárdy Barbara március 25-én az evangélikus templomban. A soproni előadóművész, zeneszerző magyar költők istenes verse...